A zöldek szerint a magyar kormánynak is lépnie kellene, különben Magyarország elveszíti a jogot, hogy beleszólhasson az engedélyezési folyamatba.

A Rosia Montana Gold Corporation decemberben adta be engedélyezésre a Verespatakra tervezett aranybánya technikai megvalósítási tanulmányát a román hatóságoknak. Az Alburnus Maior romániai zöldszervezet szerint úgy tűnik, a dokumentum készítőinek nincs tiszta képük a beruházás következményeiről, s az is elképzelhető, hogy meg akarják téveszteni a hatóságokat és a közvéleményt. 
 
A dokumentum ugyanis azt állítja, hogy a bányának egyáltalán nem lesznek a határokon túl is érzékelhető környezeti hatásai, és az üzem jelentős egészségügyi kockázatot sem jelent.

A tanulmány szerint amennyiben nincsenek a határokon túlterjedő környezeti hatások, akkor ezekre nézve hatásvizsgálatot sem kell készíteni, és Magyarország kizárható a további engedélyezésből. A Greenpeace, illetve az Alburnus Maior felhívása szerint ez ellen január 12-éig még magyarországi szervezetek és magánszemélyek is tiltakozhatnak.

A zöldek szorgalmazzák, hogy a civil fellépés mellett szükség lenne a magyar kormányzat közbeavatkozására is. Ellenkező esetben valószínűleg nem kerül sor a nemzetközi környezeti hatásvizsgálatra.

A román államfő tavaly felkereste az "arany négyszöget" (a Nyugati Érchegységet, ahol a föld mélyén arany található), s meglátogatta a verespataki - jelenleg működő - állami bányát. Ezt követően Basescu úgy nyilatkozott, hogy a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) román-kanadai cég beruházása jó megoldás lenne az egész térség számára.

A Népszabadság információi szerint Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter a minap levélben tájékoztatta frissen kinevezett román partnerét a beruházást elutasító magyar álláspontról, hivatalos tájékoztatást kért az engedélyezésről, és személyes találkozót is kezdeményezett.