Az emberevő kutyák problémája olyan méretűvé vált Thaiföldön, hogy állatorvosok egy csoportja nyugtató lövedékekkel kábítja el az állatokat, majd összegyűjti és egy nyugat-thaiföldi kutyamenhelyre küldi őket. Thaiföldön az uralkodó buddhista vallás rossz szemmel nézi állatok életének kioltását, a hasonló problémával szembenéző Dél-Indiában azonban éles lőszerrel ölik meg az ebeket.

A thaiföldi állatorvosok célja, hogy a cunami sújtotta övezetet teljesen kóbor kutyáktól mentes területté változtassák. Az emberhúsevő ebek a szökőár előtt valószínűleg nem kóbor kutyák voltak, hanem házi kedvencek, amelyeknek gazdái életüket vesztették a katasztrófában. 

A kutyák annyira ki vannak éhezve, hogy bármilyen húst megesznek. Csak a thaiföldi Phang Nga üdülőkörzetben, ahol az egyik legnagyobb pusztítást végezte a váratlan tengerár, 60 kóbor kutyát fogtak be, 40-et közülük a hullaházként használt Yan Yao pagoda környékén. A buddhista templomban 2000 holttest vár boncolásra és más azonosítási eljárásra. A legtöbb hullát hűtött helyen tartják, de a frissen előkerült holttestek egy darabig a szabadban hevernek.

Dél-Indiában önkéntesek lelőtték kóbor kutyák tucatjait, amelyek a szökőár élő áldozatait, köztük gyermekeket támadtak meg a menekülttáborokban. Egy segélymunkás szerint a kutyák magatartása azután változott meg, hogy a víz holttesteket sodort partra. Hullából láttak falatozni kutyákat az indonéziai Malinggei-szigeten is, amelynek félezer lakosa vagy odaveszett az árban, vagy kitelepült.

Állatmagatartás-kutatók szerint semmi meglepő nincs a gazdátlanná vált ebek viselkedésében, hiszen a kutyák eredendően ragadozók, húsevők és a vér szagát követik. A cunamit túlélt ebek ráadásul a stressz, a félelem és a trauma időszakán mennek át.  Állatvédők szerint a kutyák csak végső elkeseredésükben vetemednek emberhús fogyasztására. 

Az emberevővé, agresszívvá vált kutyák visszaszelídítéséhez speciális étrendre, hormonkezelésre, sőt gyógyszerekre is szükség van.