A parlamenti döntés azt követően született, hogy a fő gyanúsított, Antanas Valionis külügyminiszter előzőleg közölte: kész megjelenni egy ilyen bizottság előtt, s - bizonyos körülmények között - kész lemondani tisztségéről is.       
   
Korábban Algirdas Brazauskas miniszterelnök rendelt el vizsgálatot annak tisztázására, hogy aktív ügynöke volt-e az egykori szovjet titkosszolgálatnak, a KGB-nek az ország jelenlegi külügyminisztere, a belbiztonsági szolgálat  vezetője, továbbá a parlament egyik elnökhelyettese. 
    
Az ügy néhány nappal ezelőtt robbant ki, amikor egy hetilap közzétett egy ügynöklistát, amelyen szerepelt Valionis külügyminiszter, Arvydas Pocius, a belbiztonsági szolgálat főnöke és Akfredas Pekaliunas parlamenti alelnök neve is.
    
Valionis a lista megjelenésekor nem tagadta, hogy a KGB tartalékos tisztje volt századosi rangban 1981-től, de azt cáfolta, hogy aktív szerepet játszott volna. Hangoztatta, hogy ezt a tényt nem tagadta le az állam vezetői előtt. Már 1994-ben tájékoztatta KGB-s tartalékos tiszti szerepéről a litván külügyminisztériumot és az állambiztonsági szerveket. A mostani  publikálás politikai játszma része - mondta -, de nem fejtette ki bővebben, mire céloz.
   
A leleplező cikk vihart kavart Litvániában, ahol a parlament tavaly menesztette Rolandas Paksas akkori államfőt, akiről egyebek között kiderült, hogy egy olyan orosz üzletemberrel áll szoros  kapcsolatban, aki viszont az orosz hírszerzéssel ápol jó kapcsolatokat.  Az ellenzék valamennyi érintett politikust azonnali lemondásra szólította fel.