Az 1200 fős reprezentatív mintán végzett felmérést az ismert amerikai politikai intézet, a Zogby készítette egy New York-i székhelyű kínai-amerikai szervezet megbízásából, az eredményeket boncolgató tanulmányt pedig a hétvégén tették közzé Hongkongban.

Jao Ming: tőle csak az ellenfelek félnek - joggal © AP

A piacgazdaság felé történő elmozdulásról érkező hírek és a két ország között folyamatosan bővülő gazdasági kapcsolatok jelentősen javították az utóbbi évtizedben az amerikai átlagember véleményét Kínáról. Amíg 10 éve csak 46 százalékuk, addig ma 60 százalékuk vélekedik úgy, hogy az amerikai-kínai kapcsolatok jó irányba haladnak. A megkérdezettek fele úgy véli, hogy Washington legfontosabb külföldi szövetségese Nagy-Britannia, Japán és Izrael mellett éppen Kína.

Noha a kínai kormányzat az utóbbi években sokat lazított a diktatórikus szigoron, továbbra is a vezetés emberi jogokkal kapcsolatos politikája ébreszt leginkább ellenérzéseket az amerikaiakban. A felmérésben részt vevők közel háromnegyede úgy vélekedik, hogy Kína e téren való fejlődéséhez kellene kötni az ország termékeinek amerikai piacokra való további beengedését.

Ugyanakkor az amerikaiakban komoly ellenérzéseket kelt a terjeszkedő kínai nagytőke: a megkérdezettek 60 százaléka úgy vélekedett, hogy a hatalmas ázsiai ország potenciális gazdasági fenyegetést jelent az Egyesült Államok számára.

A kínai katonai fejlesztésektől tartanak Amerikában

Sokan aggódnak Amerikában a kínai katonai fejlesztések miatt: a Zogby felmérésében részt vevők 66 százaléka szerint a jövőben Kína katonailag is potenciális veszélyforrás az Egyesült Államokra nézve.

A lakosság véleményére rímel az amerikai kormányé is. Washington például meglehetősen éberen figyeli, hogy az Európai Unió feloldani készül az 1989-es Tienanmen téri vérengzést követően bevezetett fegyverembargót. Ezen a téren komoly változást jelent, hogy Jack Straw brit külügyminiszter a minap jelezte, London elérkezettnek látja az időt a szankciók megszüntetésére. (Nagy-Britannia eddig rendszerint óvatosabban állt a kérdéshez, mint a korlátozások feloldása mellett kardoskodó francia-német tengely.)

Szintén a közelmúltban jelentették be orosz illetékesek, hogy nukleáris bombázókat adnának el Kínának. A vadászgépeket a kínaiak egy idén esedékes közös orosz-kínai hadgyakorlat keretében ki is próbálhatják, és „ha van pénzük rá, meg is vehetik” - fogalmazott a hírt bejelentő Vlagyimir Mihajlov tábornok. Ha nyélbe üttetne az üzlet, az jelentősen növelhetné a kínai hadászati nukleáris képességeket.

A kínai védelmi költségvetés 2004-ben hivatalosan 80 milliárd dolláros volt, de amerikai szakértők szerint elképzelhető, hogy Peking valójában akár kétszer, sőt, háromszor annyi pénzt fordít hadászati kiadásokra, mint amennyit bevall.

A fentiekre rímel az amerikai Nemzeti Hírszerzési Tanács (NIC) Globális Jövő Feltérképezése című jövőkutató jelentése is, amely felhívja a figyelmet Kína katonai erejének veszélyeire - szerintük a Tajvan és a Kína közötti feszültségből könnyen komolyabb háború is kialakulhat.