Juscsenko arról biztosította Putyint, hogy Ukrajna örökös stratégiai partnerként tekint Oroszországra. Putyin a maga részéről arról biztosította Juscsenkót, hogy Moszkva csakis az ukrán nép által választott vezetőséggel működik együtt, tartózkodva az ellenzék kulisszák mögötti támogatásától.

Juscsenko a közvetlen, 2005-ös együttműködés megvitatását ajánlotta Putyinnak, miután érkezésekor ésszerű és kölcsönösen előnyös kapcsolatok megalapozását szorgalmazta egy év alatt, a közös történelem és a két, "egy családot alkotó" nép vitathatatlan tisztelete alapján.

Ezzel egy időben Kijevben bejelentették, hogy Juscsenko indulása előtt aláírta Timosenko, a narancsszínű forradalom vezéralakja ügyvezető miniszterelnöki kinevezését, ami nyilván visszatetszést keltett a Kremlben (Juscsenko a választási győzelméhez történt hozzájárulást jutalmazta azzal, hogy a parlamentnek javasolta Timosenko miniszterelnöki kinevezését, ennek jóváhagyása azonban korántsem vehető biztosra).

Timosenkót az orosz igazságszolgáltatás korábbi orosz tisztségviselők megvesztegetésének vádjával köröztette az Interpollal. Timosenko ellenzi az orosz második hivatalos nyelvvé nyilvánítását is Ukrajnában.

Putyin mindamellett reményét fejezte ki, hogy Juscsenko kormányzatával a Kreml ugyanolyan bizalmon alapuló viszonyt alakíthat ki, mint az előző ukrán vezetéssel Leonyid Kucsma elnöksége alatt.

Az utóbbi időben Moszkva csak azt tette, amit a hivatalban lévő ukrán vezetőség kért tőle - közölte Putyin, aki az elkeseredett elnökválasztási harcban végül alulmaradt Viktor Janukovicsot támogatta, a dél- és kelet-ukrajnai választók zöméhez hasonlóan.

Juscsenko hangsúlyozta, hogy kompromisszumra törekszik mindenkivel, függetlenül attól, hogy melyik oldalon állt a választási harcban.

Putyin állást foglalt a folytonosság mellett a kölcsönös kapcsolatokban, szorgalmazva a személyek, az áruk és a tőke szabad áramlását az orosz-ukrán-fehérorosz-kazah egységes gazdasági tér (EGT) keretében.

Az EGT kiteljesítése hozzákötné Ukrajnát Oroszországhoz mint a posztszovjet tér központjához, és megnehezítené integrálódását az EU-hoz. Ha Kijev meg akarja őrizni szabadságát az EU-hoz történő csatlakozásra, akkor az EGT-ben való részvételét szabadkereskedelmi alkura kell korlátoznia.