Egy névtelenül nyilatkozó indiai külügyi illetékes szerint az India és Pakisztán között egy éve folyó egyeztetések olyan pozitív fordulatot vettek az utóbbi napokban, „amely nem volt várható”. A tisztviselő szerint a két rivális atomhatalom képviselői nemcsak a nukleáris leszerelés és a tisztázatlan státuszú Kasmír miatti feszültség enyhítése terén haladnak eredményesen, de a gazdasági kérdésekkel kapcsolatban is egyre inkább sikerül közös nevezőt találniuk. Ezen témák közül a legfrekventáltabb jelenleg egy indiai-iráni gázvezeték kérdése, amelynek értelemszerűen Pakisztánon át kell majd vezetnie: Indiának igen fontos érdeke, hogy olcsón és egyszerűen juthasson ehhez a fontos energiahordozóhoz - Irán a világ egyik legnagyobb földgázkészletével rendelkezik -, így az illetékes által emlegetett váratlan pozitív fordulat akár ehhez is kapcsolódhat.

Maga Saukat Aziz pakisztáni miniszterelnök is úgy nyilatkozott a Financial Timesnak, hogy amennyiben a gázvezeték kérdésében sikerülne a feleknek dűlőre jutniuk, az nagyban erősíthetné a kölcsönös bizalmat, és a béketárgyalások további alakulását is jótékonyan befolyásolhatná. Aziz ugyanakkor kiemelte: a megbeszélések jövőjét emellett számos egyéb kérdés is nagyban alakíthatja még, akár pozitív, akár negatív irányba.

A név nélkül nyilatkozó indiai politikus szintén igyekezett kihangsúlyozni: a gyors előrehaladás nem mindenkinek szolgálja az érdekét. Mint mondta, „bizonyos pakisztáni lobbicsoportok” például mindent megtesznek, hogy lelassítsák vagy akár végleg zátonyra is futtassák a megbeszéléseket. Nyilatkozata egyértelmű utalás volt arra a Világbankhoz címzett pakisztáni kérésre, amelyben Iszlámábád független bizottság felállítását kérte a Kasmír indiai ellenőrzés alatt álló részén, Baghlidarban felépítendő gát miatt. Pakisztán szerint a gát felépítése egy 1960-as vízmegosztási egyezménybe ütközik, és egyes aggodalmak szerint megfosztaná öntözővizei jelentős részétől a muszlim ország mezőgazdaságának motorját, Pandzsáb tartományt.

A Világbank ugyanakkor a hétvégén már jelezte, hogy nem kíván közvetlenül beleavatkozni a vitába; csak abban az esetben állítanak majd fel egy szakértői bizottságot, amennyiben India és Pakisztán nem tudják ketten feloldani a gát felett támadt nézeteltéréseket.

A kérdés minden bizonnyal felmerül majd a jövő hétvégén a bangladesi Dhakában tartandó dél-ázsiai csúcstalálkozón is, ahol Manmohan Szingh indiai kormányfő és Saukat Aziz külön is leülnek majd a tárgyalóasztal mögé. „Úgy vélem, rendezni tudjuk majd a kérdést”, közölte Szingh ennek kapcsán. Aziz szintén kifejezte ebbéli reményét.

India és Pakisztán 1947-es függetlenné válásuk óta három háborút vívott egymás ellen, kettőt a vitás hovatartozású Kasmír miatt. A két atomhatalom 2002-ben ismét a háború szélére sodródott: azóta határozott enyhülés figyelhető meg közöttük, ám a kölcsönös bizalmatlanság miatt a békefolyamat rendkívül törékeny.