Az atomfegyverek terjedésének megakadályozását kimondó szerződést (NPT) aláíró 188 állam azzal a céllal küldte el képviselőit az ENSZ székhelyére, hogy konkrét lépéseket fogalmazzanak meg a nukleáris fegyverkezés korlátozása érdekében. Sérgio de Queiroz Duarte nagykövet szavait mély csalódás fogadta a küldöttségek körében.

Thomas Graham, az amerikai küldöttség korábbi vezetője kijelentette: egyetlen korábbi tárgyalási fordulóban sem tapasztalt olyan borúlátó hangulatot, mint a most lezárult, négyhetes értekezleten. A diplomata saját kormánya szemére vetette, hogy vissza akarja forgatni az idő kerekét, és visszatáncol korábbi ígéreteitől, amelyeket az 1995 és 2000 közötti NPT-fordulókban tett.

A tanácskozás egyik fő vitapontja a szerződés egyik kitétele, mely szerint az atomfegyvert nem birtokló államoknak elidegeníthetetlen joguk van atomenergetikai kutatásokhoz és az atomenergia békés célú hasznosításához. Éles vitákat váltott ki az a javaslat is, hogy a katonai célra is felhasználható nukleáris technológiákat csak országok korlátozott csoportja számára tegyék hozzáférhetővé (például Irán kizárásával). E javaslat bírálói a felvetést, mint szerződéses jogaik korlátozását, visszautasították.