Guy Verhofstadt belga miniszterelnök szerda este, a az EU-alkotmányt elutasító hollandiai népszavazás után úgy vélte, hogy a többi tagállammal szemben nem lenne korrekt megállítani az EU-alkotmány ratifikálási folyamatát. "Ha ez az eredmény valójában kudarc is Európa számára, mindenekelőtt lehetőséget kell adni minden országnak, hogy elmondhassa véleményét az európai alkotmányról, történjék az parlamenti szavazás vagy referendum útján" - szögezte le közleményben Guy Verhofstadt.

Süllyedt az euró, de nem árt neki a "nem"?

A hollandiai "nem" hatására az euró dollárhoz viszonyított árfolyama nyolchavi mélypontra süllyedt: New Yorkban, közép-európai idő szerint 22 óra körül 1,2167 dollárt adtak egy euróért. A belga pénzügyminiszter, Didier Reynders úgy nyilatkozott, hogy a holland elutasítás is hátráltatja az európai integráció folyamatát, de - mint mondta - "nem nagyon fontos dráma" az európai gazdaság számára. Az Európai Központi Bank volt elnöke, Wim Duisenberg azt mondta, hogy a francia és a holland elutasítás csapás az Európában szükséges gazdasági szerkezeti reformokra, de a közös pénznek, az eurónak már nem fog ártani a holland népszavazás negatív eredménye.

Carlo Azeglio Ciampi olasz elnök hangsúlyozta, hogy Európa a megtorpanások után mindig képes volt a felemelkedésre. "Olaszország az európai fellendülés főszereplői között lesz" - jelentette ki az államfő a június 2-i nemzeti ünnep alkalmából az olasz néphez intézett beszédében. "Mi, olaszok, hiszünk az európai népek uniójának értékeiben" - tette hozzá.

Roberto Calderoli, a közigazgatás decentralizálásának minisztere, a populista Északi Liga párt tagja szerint a francia, majd a holland népszavazás "végleg megakadályozott egy mesterséges entitást... amely azzal fenyegetett, hogy tönkreteszi a népek önazonosságát és szuverenitását". Az olasz parlament már ratifikálta az EU-alkotmányt.

Anders Fogh Rasmussen dán kormányfő sajnálatát fejezte ki a hollandiai népszavazás eredménye miatt, amelyet - mint mondta - tiszteletben kell tartani és nagyon komolyan kell venni. A franciaországi és hollandiai elutasítás ellenére Rasmussen úgy vélte, "az a legigazságosabb, ha valamennyi tagállamnak joga van véleményeznie a szerződést". "A (szeptember 27-re tervezett) dániai népszavazás feltétele, hogy tudjuk, miről szavazunk" - tette hozzá a kormányfő, aki szerint "ezért a júniusi EU-csúcson világos döntést kell hozni: a jelenlegi szerződésről szavazunk, nem többről és nem kevesebbről".

Hubert Gorbach osztrák alkancellár, a Jörg Haider vezette Mozgalom Ausztria Jövőjéért (BZÖ) párt alelnöke szerdán megismételte Wolfgang Schüssel kancellárnak az európai uniós népszavazás megtartására vonatkozó korábbi javaslatát. Egy ilyen referendumra azért van szükség, mert "közös szavazás kell a közös szabályokról" - ismertette az alkancellár álláspontját szóvivője, Martin Standl.

A szlovén kormányfő szerint a holland elutasítás csökkenti az alkotmány életbe lépésének esélyeit de nem szabad befolyásolnia az európai integrációs és bővítési folyamatot. Janez Jansa közleményében úgy vélte, hogy az unió nem elveszett az alkotmány nélkül sem, és képes lesz kül- és biztonságpolitikai téren fellépni, nyitva hagyva a kapukat az új tagok előtt.

A svéd kormány közölte: a franciaországi és hollandiai elutasítás után folytatni kívánja az Európai Unió alkotmányos szerződésének ratifikálását, miután úgy véli, hogy az Európai Unió egyelőre még a nizzai szerződéssel is életképes.

"Folytatni kívánjuk a ratifikációs folyamatot" - közölte Lars Danielsson államtitkár, Göran Persson kormányfő tanácsadója. Danielsson szerint nőni fog a nyomás annak érdekében, hogy Svédországban a decemberre tervezett parlamenti ratifikálás helyett tartsanak népszavazást, de a kormány nem kíván e kérdésben álláspontján változtatni.