A lett parlament csütörtökön elsöprő többséggel ratifikálta az Európai Unió alkotmányát. A száz tagú Saeimában 71-en szavaztak az unió alaptörvénye mellette, öten ellene. Huszonnégy törvényhozó tartózkodott, illetve távol maradt a voksolástól. Az európai alkotmány lettországi elfogadása várható volt, mivel a parlament május 19-én első olvasatban már elfogadta a tervezetet. Jan Peter Balkenende holland miniszterelnök: "A ratifikációs folyamatnak a többi tagállamban folytatódnia kell. Mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy érdekeltté tegyük a polgárokat a jövő Európájában. A holland kormány ezen fog munkálkodni."

A holland nem

A holland szavazópolgárok meggyőző többséggel nemet mondtak az Európai Unió alkotmányára a szerdai népszavazáson. A nem szavazatok aránya 61,6 százalék volt, az igen szavazatok 38,4 százalékos arányával szemben. A különbség így még a vártnál is nagyobb volt, az utolsó közvélemény-kutatások 55-60 százalékos "nem"-arányt mutattak. Részletek!

Gerhard Schröder német kancellár is ezt az álláspontot képviseli: "Minden országnak joga és kötelessége, hogy lefolytassa a szavazást. Meg vagyok győződve arról, hogy szükségünk van az alkotmányra egy demokratikus, szociális érzékenységű, erős Európa érdekében."

Jacques Chirac francia köztársasági elnök: "Ez az újabb nemleges döntés egy alapító országtól azt jelzi, hogy nagyok az elvárások, erősek az aggodalmak, sok a kérdés az Európa-projekttel kapcsolatban. Tizenegy ország már döntött, a másik tizennégy felelőssége, hogy ők is véleményt mondjanak."

José Manuel Barroso: "Komoly problémával állunk szemben, de folytatnunk kell a munkát. Arra fogom kérni a tagállamokat, hogy a június 16-17-i csúcsértekezletig tartózkodjanak mindennemű egyoldalú kezdeményezéstől."

A letteknek meglett

A lett parlament csütörtökön elsöprő többséggel ratifikálta az Európai Unió alkotmányát. A száz tagú Saeimában 71-en szavaztak az unió alaptörvénye mellette, öten ellene. Huszonnégy törvényhozó tartózkodott, illetve távol maradt a voksolástól. Az európai alkotmány lettországi elfogadása várható volt, mivel a parlament május 19-én első olvasatban már elfogadta a tervezetet.

Jack Straw brit külügyminiszter: "A miniszterelnök és én régóta azon az állásponton vagyunk, hogy az alkotmányos szerződés előnyös az Egyesült Királyságnak, előnyös Európának. De ezeknek a referendumoknak az eredménye mélyreható kérdéseket vet fel Európa jövőbeni irányvonalát illetően. A globalizáció korában, amikor a nemzeteknek új közös válaszokat kell találniuk az új kihívásokra, Európának képesnek kell lennie arra, hogy a modern világ igényeinek megfelelő jólétet, biztonságot és társadalmi igazságosságot nyújtson polgárainak."

Jean-Claude Juncker, a soros EU-elnök Luxemburg miniszterelnöke: "Európa kicsit ki van ütve, de mindent megteszünk azért, hogy gyorsan felépüljön. Be kell látnunk, hogy vége az álmodozások korának. Úgy vélem, a ratifikációs folyamatnak folytatódnia kell: a többi országnak is meg kell birkóznia a vitával. Nem vagyunk könnyű helyzetben: meg kell mutatnunk a világ többi részének, hogy nem akarunk letérni a jobb jövőhöz vezető útról." 

Bernard Bot külügy- és Atzo Nicolai, az Európai Unió ügyeiért felelős miniszter távozását sürgette az Algemeen Dagblad című holland lap csütörtökön. A jelenleg kormánypártinak számító, nagy példányszámú jobbközép lap szerint az újabb nemmel az alkotmánynak megadták a kegyelemdöfést. A kudarc mindazonáltal nem maradhat személyi következmények nélkül - mutatott rá az újság vezércikke.
 
Az ugyancsak jobboldali - külföldön is jól ismert - De Telegraaf is úgy ítélte meg, hogy a szavazás eredménye pofon az alkotmány támogatásáért az utolsó pillanatig küzdő kormánynak és a parlamenti képviselőknek. A lap kommentárja szerint a rossz információközlés volt a fő oka a nem győzelmének, a lakosság jó része még a szavazás napján sem tudta pontosan, mit utasít el.

A politikusok a hibásak?

A politikusokat hibáztatják vezető lengyel lapok csütörtöki kommentárjai az európai alkotmányt elutasító francia és holland népszavazási eredményekért.Nem az európai gondolat szenvedett vereséget a francia és a holland népszavazáson, hanem csak az európai alkotmány. E vereséget nagyrészt a két ország politikusai okozták, akik előszeretettel okolják Brüsszel döntéseit saját belpolitikai problémáikért - vélekedett a Rzeczpospolita című konzervatív lap. A hollandok a legcsekélyebb kétséget sem hagyták afelől, mit gondolnak az európai alkotmányról; több mint hatvan százalékuk nemet mondott rá. Az EU-alkotmány szempontjából ennyire rossz eredményt csak a  legborúlátóbb előrejelzések sugalltak - írta a Gazeta Wyborcza. A liberális lap kiemelte: a holland szavazók nem úgy választottak, ahogy kormányuk szerette volna, ahogy a politikai pártok zöme kérte, miként a média biztatta őket. Hozzátette: a politikusok ezek után semmiképp sem hagyhatják figyelmen kívül a referendum eredményét, még ha a parlamenté is a végső döntés joga.

A föderális Európa lekerült a napirendről - vélte a baloldali liberális Volkskrant, hozzátéve, hogy éppen az unióban eddig közösségi mintaállamnak számító Hollandiában tört ki lázadás az integráció mélyítésével szemben. Az uniós együttműködésnek mindazonáltal az alkotmánytól függetlenül is széles alapja van, így az EU nem szűnik meg működni.

A középjobb Trouw szerint az elutasítást okozta, hogy a hollandok nyomást éreztek megszokott biztonságukra, és a politikusok nem tudtak ezen enyhítő reményt kelteni az európai perspektíva hangsúlyozásával. A választók behúzták a vészféket, és ennek súlyos következményei lehetnek az unió fejlődésére - vélte a kommentátor.

Méltatták a holland lapok a magas (közel 63 százalékos) részvételi arányt is az ország történetének első népszavazásán. Az NRC Handelsblad című politikai-pénzügyi lap szerint a lakosság mind a támogatók, mind a pártolók oldalán megértette, hogy az unió és saját sorsának alakításához meg kell jelennie a szavazáson.

Emlékeztettek az újságok arra is, hogy a holland parlament már csütörtöktől tárgyalja a szavazás utáni helyzetet. A törvényhozásnak ugyanakkor - jóllehet csak konzultatív voksolásról volt szó - a magas részvétel nyomán aligha van más választása, mint a népakaratot követve levenni a napirendről az alkotmány ratifikálását.


Újabb arculcsapás

Az olasz lapok már gyakorlatilag temetik az új európai alkotmány a holland nem után, ami a csütörtöki  kommentárok szerint újabb arculütését jelentette az egyesült Európának a francia elutasító voks után.

Balkenende holland kormányfő © AP

A torinói La Stampa kommentárjában arra szólít fel, hogy az uniónak el kellene kerülni a pánikot és a retorikát is. Jó lenne megérteni, hogy mi is az oka az egységtörekvések gyengülésének a 25-ök Európájában, hiszen két alapító ország lakossága vetette most el az új alkotmányt, még ha egészen más okok és megfontolások miatt is.  Mindamellett nem szabad az új uniós alkotmányt idealizálásának hibájába esni: mindössze egy tervezetről van szó, amelyet előresietve és nem megfelelően minősítettek alkotmánynak, s amelyet a kormányok terjesztettek elő, így sorsa, mint minden tervezeté a demokráciában, a választópolgárok akaratától függ - fogalmazott a lap.

A Corriere della Sera című milánói napilap Európára mért újabb csapásként jellemzi a hollandiai népszavazás eredményét, a nem szavazatok meggyőző, nagyarányú túlsúlyát. A lap szerint e "mazochista győzelem a globalizációnak csinál teret", a globalizációban érdekelt nagytőkét szolgálja.

A La Repubblica szerint a népszavazásokon a politikai elképzeléseket és szenvedélyeket nélkülöző, közönyös-bürokratikus Európa-pártiság szenvedett vereséget.  A francia és a holland nem egyértelműen a populista törekvéseket is erősíti, mindez pedig súlyos következményekkel járhat Olaszország jövőjére nézve is.