A férfiakat kicsiny cellákban külön-külön tartják fogva, és az őrizetbe vételüket követő első két napon nem engedik nekik, hogy kapcsolatba lépjenek ügyvédeikkel és hozzátartozóikkal. A rendőrség vallatási technikája az őrizetesek sebezhetőségének kihasználásán alapul, ami ebben az időben a legnagyobb mértékű - írta szombaton a The Independent brit napilap igazságügyi tudósítója.

Az elkövetők © AP

Louise Christian ügyvédnő, aki a guantánamói börtöntábor Paddington Greenben fogva tartott két egykori foglyát képviselte szabadon engedésük előtt, elmondta, hogy a kihallgatást végző szakemberek a "jó rendőr, rossz rendőr" taktikáját alkalmazzák. Ezzel a kipróbált módszerrel a nyomozók megpróbálják aláásni a gyanúsított bizalmát olyan módon, hogy az egyik tiszt "szimpatikus barátként" viselkedik, míg a másik fenyegetőzik vagy hízelgéssel szedi ki az információt. "Az egyik kedvesnek, felelősségteljesnek mutatja magát, és megpróbálja beszédre bírni őket. A másik később jön be, és gorombán, támadóan próbálja meg provokálni, megrendíteni a gyanúsítottat, hogy vallomásra bírja őt" - mondta.

A rendkívül biztonságos fogdák a rendőrőrs pincéjében vannak, távol a viktoriánus épület előcsarnokától. A fogva tartottakat számos lezárt ajtón, majd egy udvaron keresztül kísérik a földalatti fogházba, ahol a rendőrtisztek és az ügyvédek által használt kihallgatási szobák is találhatók. A pincében nincsenek ablakok, az őrizetesek gyakran panaszkodnak arra, hogy télen hideg, nyáron nagyon meleg van.

A terrorista cselekmények gyanúsítottjainak őrizetben tartására vonatkozó szabályok azonban világosan előírják, hogy megfelelő módon el kell látni őket frissítő itallal, s lehetővé kell tenni, hogy miden 24 órában nyolc órát alhassanak. Az ügyvédek panaszai nyomán ma már a muzulmán őrizeteseknek engedélyezik, hogy igénybe vegyék az imaszobákat.

Peter Carter, a brit ügyvédi kamara emberi jogi bizottságának elnöke elmondta, hogy a rendőrtiszteknek nagyon óvatosnak kell lenniük, hogy ne lépjék át a határt. Az emberi jogi törvények alapján törvényellenes mindenféle kínzásra vagy elnyomásra épülő kihallgatás, az ily módon szerzett bizonyítékot használhatatlanná nyilváníthatják. A 2000. évi terrorizmus-törvény értelmében a brit rendőrség 48 órán át tarthatja őrizetben a gyanúsítottakat bírói letartóztatási parancs nélkül. Ezt meghosszabbítani csak rendőrbírói engedéllyel lehet.

Tizennégy nap elteltével Sir Ian Blair, a londoni rendőrség parancsnoka veszi fontolóra a bizonyítékokat, a kihallgatások során nyert információkat, amelyek alátámaszthatják a vádemelést. Ezután dönt arról, hogy elrendeli-e az őrizetes szabadon bocsátását, vagy az ügyészségre küldi a rendőrségi aktákat, ahol azután vezető ügyészek mérlegelik, hogy az ügyben mekkora esély van a közérdeket szolgáló sikeres ítéletet hozni.