Hvg.hu: Van összefüggés Ahmed Korej miniszterelnök jordániai  gyógykezelése

Jungbert Béla Abbasz elnök társaságában © Shiri Zsuzsa

Jungbert Béla: A helyzet ennél azért áttekinthetőbb, bár néhány nappal ezelőtt a kormányfő még tájékoztatót tartott diplomatáknak és ott a kincstári optimizmus szellemében és hangján szólt. Ugyanakkor látszott rajta a fizikai gyengeség, ezért számunkra egyáltalán nem meglepő és valószerű, hogy Ammanban, Jordániában gyógykezelésen vesz részt, amire egyébként rendszeresen jár. Az már egy kicsit jellemző a régióra, hogy amikor egy vezető tartósan külföldre utazik, akkor odahaza pozíciója meginoghat. Ez hozzátartozik az itteni valósághoz.

Hvg.hu: Mekkora szerepet játszik a jelenlegi válságban a generációs ellentét az idős tuniszi emigránsok és a feltörekvő fiatalok közt?

J.B.: Bár alapvető ellentétről van szó, de egyelőre nem jellemző, hogy ez befolyásolná a napi politikát. Mohammed Dahlan, a fiatalok egyik legfőbb vezére, aki valószínűleg ígéretes jövő elé néz, történetesen éppen Prágában tartózkodik, ugyancsak gyógykezelésen, gerincbántalmai miatt.

Hvg.hu: Ki lesz az új miniszterelnök, ha menesztik Ahmed Korejt?

J.B.: Egyelőre csak találgatások vannak, de nem az esélyekről, hanem a politikai célokról, számításokról. Az utóbbi időben felmerült Nabil Saath egykori külügyminiszter, jelenlegi elnökhelyettes neve.

Hvg.hu: Nabil Saath Jasszer Arafat embere volt, nem?

J.B.: Ki nem Arafat embere a jelenlegi kormányban? Még az is az, aki nem annak mondja magát, az erről szóló megnyilatkozásaik is részei a politikai játszmának. Arafatot egészen másképp ítélik meg a Palesztin Hatóságnál, mint külföldön, és radikálisan másképp, mint Izraelben. Jasszer Arafat a palesztinok szemében  nemzeti hős, rá hivatkoznak, érte imádkoznak, ő a példakép. Arcképe ma is több hivatalban van kint, mint a jelenlegi elnöké.

Hvg.hu: Mi a helyzet az uralmon lévő Fatah párt berkeiben?

J.B.: A közeljövőben várható a Fatah kongresszusa, ahol minden bizonnyal nem kerülhető el a vezetőváltás. Amennyiben a Fatahnak új vezetői lesznek, annak hatása lehet a január végére tervezett törvényhozási választásokra is. A Fatah jelenleg egy szétmorzsolódó, politikai válsággal, sikertelenséggel és aggodalmas jövőképpel szembenéző párt. Ne tévesszen meg senkit, hogy a helyhatósági választások harmadik fordulójában a közelmúltban a Fatah úgymond látványos győzelmet aratott. A számok csalókák.

Hvg.hu: Hogyhogy? A számok nem magukért beszélnek?

J.B.: Közelebbről megvizsgálva a számokat, kiderül, hogy ugyan 85 százalékos részvétel mellett 55 százalékot kapott a Fatah, de ez nem a választók, hanem az önkormányzatok 55 százaléka. A Hamasz a helyek közel felében nem is állított jelöltet, és - az itteni társadalmi-kulturális viszonyok miatt - nagyszámú választó nem is pártokban gondolkodik, hanem arra szavaz, akinek jelöléséről  a klánfőnökök megállapodnak a kormányzattal, így a klánok által támogatott helyi Fatah emberek simán győzhettek. Az eredményeket még viszonylagosabbá teszi, hogy a legnagyobb lélekszámú települések mintegy felében a Hamasz győzött. A jelenlegi közel-keleti viszonyok közepette mindent, és mindennek az ellenkezőjét is alá lehet támasztani számokkal. 

Hvg.hu: És mi történik a Hamasznál?

J.B.: Jelenleg mind a Fatah, mind a Hamasz fragmentálódik. Gázában hatalmas a népsűrűség és a világon talán itt a legnagyobb a népszaporulat, ugyanakkor ma már az emberek jelentős része humanitárius katasztrófa közepette él. Fogékonyak tehát a populista, fundamentalista ideológiákra. A Hamasz is, akárcsak a Fatah, rendkívül heterogén szervezet, amely be akar kerülni a rendszerbe, indulna a választásokon. A párt vezetőinek alapvetően ki kell szolgálni választói hátterüket, retorikájuk sok esetben bázisuk megtartását szolgálja, miközben korántsen egységesek a politikai kérdésekben. A Hamasz alapkartája tagadja Izrael állam létét, de vannak olyan erők a szervezetben, amelyek ha konstruktív módon betagolódhatnának a demokratikus rendszerbe, akkor képesek és hajlandóak lennének feladni ezt.  Nem egybemosni kellene, hanem le kellene választani a Hamasznak azt az ágát, amely elsődlegesen nem  - ahogy ők mondják - fegyveres ellenállással, hanem szociális ellátással, árvák segélyezésével, közösségteremtéssel foglalkozik. Olyan területekkel, amiket a kormányzat gyengesége és hibái nem fednek le. Nem az az erősebb Palesztinában, aki nagyobbat robbant, hanem az, aki megélhetést, biztonságot és jövőképet tud adni a választóknak.

Hvg.hu: A közelmúlt történései teljes belpolitikai káoszt sejtetnek...

J.B.: Nemrég a palesztin törvényhozás üléstermébe fegyveres Fatah-aktivisták törtek be, a levegőbe lövöldöztek, és mindenféle kaotikus követelésekkel léptek fel. Hangadóik közül egyesek jogkört és fegyvert kértek, hogy fel tudjanak lépni a kormány nevében a szélsőségesek ellen, mások állami alkalmazást követeltek, megint mások az Izrael által megöltek családjainak támogatást, és a sebesülteknek állandó juttatást akartak. Rendkívül heterogén csoportok kaotikus módon fogalmazzák meg követeléseiket. Miközben a kormány rendeletet adott ki, hogy egyik fegyveres milícia sem küldheti tagjait az utcára, és senki sem vehet részt fegyverekkel nyilvános rendezvényeken, magának a Fatahnak az emberei veszik ezt semmibe. Arról nem is beszélve, hogy amikor megpróbálnak érvényt szerezni a törvényeknek, a Hamasz egyszerűen lemészárolja a fegyvertelen rendőröket, de az is előfordul, hogy a rivalizáló szervezetek kölcsönösen elrabolják egymás embereit. Hiába hoznak bármilyen ésszerű törvényt, jelenleg a hivatalos palesztin szervek alkalmatlanok arra, hogy ellenőrzésük alatt tartsák a helyzetet.

Hvg.hu: Magyarországnak is lehet szerepe a térség rendezésében?

J.B.: Szerepe lehet Magyarországnak is. Nem is tehetünk másképp, hiszen magunk is részt veszünk az EU kül- és biztonságpolitikájának kialakításában. Emellett más donorokal együtt támogatjuk a palesztinokat, ami nemcsak segélyfolyósítást és infrastuktúrafejlesztést, hanem demokratikus intézményépítést, az életképes palesztin állam megteremtését célzó reformok elősegítését is jelenti.

Shiri Zsuzsa (Jeruzsálem)