Omar Abed El Shafi

Omar Abed el-Shafi tősgyökeres gázai családból származik, ő maga is Gáza városban született. 1967-ben éppen nyaralni volt a család, amikor kitört a hatnapos háború és nem tudtak hazamenni. Kuvaitba kerültek rokonokhoz, majd áttelepültek Egyiptomba. Vándorlásuk idején 9 éves volt. Végül 1973-ban családegyesítéssel hazamehettek. Gázából iratkozott be később az alexandriai orvosi egyetemre. Apja és nagybátyja is orvos, ők még Bejrútban végeztek, de sok mérnök is van a családban.

hvg.hu: Mennyiben szól bele a politika egy átlag palesztin magánéletébe?

Omar Abed el-Shafi: Nálam személyesen megjelenik, ugyanis kelet-jeruzsálemi feleségem révén izraeli személyit kaptam, ami viszont egyszersmind kizárt Gázából. Legutóbb két évig tartott, amíg megszereztem az engedélyt az ott élő apám meglátogatásához. Már négyszer a kezemben volt a papír, de aztán egy-egy merénylet nyomán rendre zárlatot rendeltek el és kezdhettem elölről a papírok megszerzését. Állandóan ránk kényszerítik a politikát, nagyon átpolitizált légkörben élünk Izraelben és Palesztinában egyaránt. Követnünk kell a fejleményeket, egyszerűen azért, hogy mindennapi életünket élhessük. Kelet-Jeruzsálemben a biztonsági fal izraeli oldalán élek. Ha puskaporos a levegő, akkor úttorlaszok lassítják a közlekedést. Amúgy is 20 km-es utat vagyok kénytelen megtenni a lakásomtól 7 km-re levő munkahelyemig.

hvg.hu: Mi a véleménye a Palesztin Hatóság munkájáról?

O.A.S.: A Palesztin Hatóság teljesítménye Ciszjordániában és Gázában sok kívánnivalót hagy maga után. Hiányzik a megfelelő irányítás, a dolgok egyre kaotikusabbak. Mindenki csak a saját érdekét nézi. A diaszpóra és a megszállás hosszú évei után a saját kezünkbe kellene venni sorsunk irányítását, hogy egy normális országot építsünk. De ehelyett mindinkább káoszba, frakcióharcokba, erőszakba süllyednek a dolgok. Az eddig követett politikai doktrínák nem voltak valami demokratikusak. Arafatnak is része volt abban, amilyenné a politikai életünk vált, de nem kenhetünk mindent rá. A jelenlegi politikai viszonyok kialakulásában az arafati hagyománynak, a Fatahnak, a Hamasznak és a palesztin politikai kultúrának egyaránt része van.

hvg.hu: Az utóbbi időben főleg a Fatahnál ég a ház. Véleménye szerint mi történik a legnagyobb palesztin párt berkeiben?

O.A.S.: Jelenleg senki sem irányítja a kormányzó Fatahot. Pár napja Fatahosok elfoglalták a betlehemi városházát, állásokat, védelmet követeltek. Hogyan kerülhetett minderre sor? Ha rendesen mennének a dolgok, akkor egy párt alsóbb szintjeiről az emberek kapcsolatba kerülhetnének a vezetőkkel, hogy megoldják konfliktusaikat. A Fatahban ezek a csatornák nem működnek, súlyos kommunikációs bajok vannak. Ennek részben oka lehet a palesztin földrajzi folytonosság hiánya, és hogy nem olyan egyszerű a szabad helyváltoztatás a területek közt. Néha nem elég a telefon, össze kéne ülniük, hogy veszekedjenek, kiabáljanak egymással.

De a súlyos kommunikációs gondok hátterében is a vezetői képességek és a szervezettség teljes hiánya a lényeg. Mindez nemcsak a Fatahra jellemző, hanem az egész társadalomra. Ez a párt csak a teljes társadalom „állatorvosi lovaként” működik. A Fatah ugyanis nem ideológiai mozgalom, egyformán megtalálhatók benne a nagyon vallásosak és a világiak is. Ez egy centrista mozgalom, az emberek éppen ezért csatlakoztak hozzá tömegesen. De a Fatahban és a Palesztin Hatóságnál az utóbbi időben feltárt nagymértékű korrupció aláásta a mozgalom támogatottságát. Alkalmatlan embereknek juttatnak állásokat, teljes a kontraszelekció. Csakis a megfelelő kapcsolat és politikai helyezkedés számít az érvényesülésnél. Ezért aztán rengeteg képzett, tehetséges ember nem jut lehetőséghez.

hvg.hu: Hogyan látja ezek után a Fatah esélyeit a januárban esedékes parlamenti választásokon?

O.A.S.: A Fatah ugyan eredetileg két listára szakadt, ám az ellenlistát összeállító Mohhamed Dahlan és Dzsibril Rajdzsub nagyon jóba van a hivatalos listát jegyző Mahmoud Abbasszal, ezért tudtak végülis megállapodni az egyesített listában. A Fatah megszerezheti a szavazatok felét.

hvg.hu: Elképzelhető-e, hogy elöbb-utóbb az Izraelben életfogytiglnara ítélt, a palesztinok közt népszerű politikus, Marvan Barguti lesz a palesztinok Mandelája, akit az izraeli börtönben felkészítenek az államfői szerepre?

O.A.S.: Szerintem nagy a különbség a két ember között. Barguti alulról, egyszerű sorból jött vezető, míg Mandelának értelmiségi háttere van, Barguti hozzá képest nagyon egyszerű fickó. Ami Barguti felkészítését illeti, szerintem ő egy jellem és nem fog az izraeliekkel összejátszani. De ezzel együtt sokat tanulhat a börtönben, kívülről  jobban láthat számos problémát. (helyesebben: belülről - a szerk.)

hvg.hu: Hogyan látja a Hamasz esélyeit a januári választásokon?

O.A.S.: Kétlem, hogy győznének, jó esetben 25-30 százalékot kapnak. A palesztin társadalom egyáltalán nem szélsőségesen vallásos. Sokan imádkoznak, eljárnak a mecsetbe, de a mindennapjaikban világi életet élnek. A nem nagyon vallásosak aligha fognak a Hamaszra szavazni, csak a nagyon hívők. De ők nincsenek többségben.

hvg.hu: Melyek lesznek az új parlament legfontosabb teendői?

O.A.S.: Első feladata lesz a kaotikus helyzet megszüntetése, a törvényesség és jogrend helyreállítása. Ez a palesztin és az izraeli társadalom számára egyaránt a legfontosabb, mert akkor elejét lehet venni a rakétatámadásoknak és az erőszakos cselekményeknek. Meg kell találni a módját, hogy a palesztin vezetésnek csak egy fegyveres ereje legyen Ha a Hamasz bekerül a parlamentbe, akkor mint politikai párt, kontroll alá kerül, és akcióit konzultációknak kell megelőzniük. Minden más csoportosulást is ellenőrzés alá kell vonni.

hvg.hu: Van ennek realitása, vagy csak egy álom?

O.A.S.: Ahol megvan a szándék, ott megtalálják a megoldás módját is. Én magam – hivatásomnál fogva - állandóan érintkezem a hétköznapi emberekkel. A palesztinok túlnyomó többsége - Gázában is, ahová alig egy hónapja látogattam el - kifejezetten ellenzi azt, hogy izraeli területre Kasszam rakétákat lődözzenek. A választások majd megmutatják, hogy lehet-e tenni is ezért valamit. A Hamasz a helyhatósági választások nagy nyertese volt, mert nagyon jók a szociális szolgáltatásokban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a politikai álláspontjuk is elfogadható. Az új parlament másik feladata az Izraellel való tárgyalás lesz. Nagyon nehéz elérni az erőszakmentességet, de addig is, mindkét nép érdekében el kellene jutni valamiféle igazságos megoldáshoz. Az embereknek látniuk kéne végre a fényt az alagút végén, ahol most teljes a sötétség.

hvg.hu: Izraelben komoly változások vannak a közvélemény kompromisszum-készségében: : a legújabb felmérések szerint a béke érdekében a lakosság 49 százaléka „beáldozná” Kelet Jeruzsálemet, míg 2000-ben mindössze 5 százalék lett volna hajlandó erre. Vannak-e ilyen elmozdulások a kompromisszum irányába a palesztin közvéleményben is?

O.A.S.: Határozottan. Egyre többen hajlandók feladni a hazatérés jogát, azt, hogy az 1967-es háború előtti Izrael területére költözzenek vissza, és elfogadják, hogy a majdani palesztin államban éljenek. Cserébe azonban jelentős anyagi támogatást kellene nekik felajánlani. Esetleg csak az Izraelben élő palesztin nagycsaládosok képeznének kivételt, ők - eseti elbírálás alapján – befogadhatnák hozzátartozóikat. Ezekben a kérdésben a menekülteknek maguknak kell dönteniük, ellenkező esetben előjöhet egy szakadár csoport és megvétózza a megállapodást.

hvg.hu: És mi a helyzet a jövendő határok kérdésében?

O.A.S.: A '67–es határoknál kevesebbet nem lehet elfogadtatni a palesztinokkal. És a telepesekre is az vonatkozik, ami a fegyveres csoportok felszámolására, csak a másik oldalon: hogy ismételjem magam - ha megvan hozzá a szándék, akkor ennek is megtalálják a módját. Képzeljen el két országot együttműködve békésen egymás mellett. Nekünk hatalmas munkaerőtömegünk van, amelyik Izraelben vállalhat munkát. Számos közös projektünk lehetséges. Ha nem is leszünk szerelmespárrá, de normálisan élhetünk majd egymás mellett. Ha már a mi életünket tönkretette ez a konfliktus az utóbbi 40 évben, legalább a gyerekeink életét próbáljuk helyrehozni. A siker érdekében igen fontos, hogy a vallás ne játsszon semmilyen szerepet a tárgyalásokon: mindkét fél úgy véli, Isten neki adta ezt a földet.

hvg.hu: Elmegy januárban szavazni?

O.A.S.: Igen, de még nem tudom kire. Az országos listák mindegyikén szerepelnek olyan nevek, akiket nem akarok bent látni a parlamentben.

Shiri Zsuzsa\Jeruzsálem