Az angol és német külügyminiszter Philippe Douste-Blazyhoz hasonlóan nyilatkoztott. A teheráni delegáció vezetője, az ország helyettes tárgyalója, Dzsavad Vajedi viszont pozitívan nyilatkozott a megbeszélésről, s jelezte, hogy ők szeretnék azt folytatni.

Ez volt az első találkozó a két fél között azóta, hogy Irán január elején bejelentette, hogy eltávolította a pecséteket több nukleáris kutatóközpontjáról és felújítja atomprogramját. A találkozó előtt egyébként egy diplomáciai forrás arról szólt, hogy az irániak hat pontból álló javaslatcsomaggal érkeztek a találkozóra, s ebben bizonyos, egyelőre nem ismert kiegészítésekkel elfogadnák azt a moszkvai javaslatot, hogy az iráni urániumot ne odahaza, hanem Oroszországban dúsítsák. Ez jelentős előrelépés lenne, mert csökkentené annak kockázatát, hogy Irán atombomba készítésére használja saját atomprogramját. Az európai politikusok szavai azonban arra utalnak, hogy ilyen ígéret nem hangzott el a találkozón.

A francia külügyminiszter szerint a tárgyalási folyamat ezzel zsákutcába jutott, s immár szükség van az ENSZ Biztonsági Tanácsának bekapcsolására. „Irán kihívást intézett az egész nemzetközi közösséghez, s erre a kihívásra határozottan, hatékonyan kell válaszolnunk”  – tette hozzá Douste-Blazy.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség kormányzótanácsa csütörtökön Bécsben ülést tart, s a három EU-ország, valamint az Egyesült Államok azt szorgalmazza, hogy itt szülessen döntés az iráni kérdéskörnek az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé utalásáról. Ugyanakkor ahhoz, hogy a BT szankciókról dönthessen, arra lenne szükség, hogy azokat egyik állandó tag se vétózza meg, márpedig Oroszország és Kína egyelőre habozik. Ezeknek a kétségeknek az eloszlatására, egy közös álláspont kialakítására ma este Londonban az öt állandó BT-tag, valamint Németország külügyminisztere külön megbeszélést tart.