Mahmoud Ahamadinejad elnök és Hassan Firoozabadi tábornok a hadseregek vezetője © AP

George W. Bush egyik tekintélyes tanácsadója Dan Bartlett szerint a New Yorker cikke rosszul értesült. Szerinte azok, akik végkövetkeztetéseket vonnak le egyszerű védelmi és titkosszolgálati tervekből: "nincsenek tisztában az Egyesült Államok kormányának elképzeléseivel, Iránnal kapcsolatosan".

Előzőleg a Bush vezetés elutasította egy katonai akció kivitelezését, Bartlett pedig ismét megerősítette, hogy az Egyesült Államok elkötelezett a diplomáciai megoldás mellett az iráni atomkísérletek ügyében.

Jack Straw brit hadügyminiszter teljes „őrültségnek nevezte” egy esetleges Irán elleni atomtámadás foganatosításnak már a gondolatát is. Kérdésre válaszolva Straw úgy nyilatkozott: „Katonai akció nem játszhat szerepet ennek a problémának a megoldásában. Az ENSZ 51 cikkelye ugyanis megengedi az önvédelemből történő fegyverkezést.”

Másképp látja a helyzetet az iráni vezetés: „Kiállunk a nukleáris technológiák használata melletti jogunk mellett… Irán nem ért a fenyegetés nyelvéből” - nyilatkozta az iráni külügyi szóvivő Hamid Reza Asefi. A nyugati hatalmak félelmét, mely szerint atombomba gyártásához folynak a nukleáris kísérletek, az ország minden fórumon cáfolja hangsúlyozva, hogy az atomtechnológiát civil célokra szeretnék fordítani elsősorban energiatermelésre.

Iráni rakétakísérlet (Fajr3) © AP

Seymour Hersh független újságíró, külügyi szakértő az US magazine című lapba írt cikkében három érvet hoz fel amellett, hogy az Egyesült Államok komolyan fontolgatja egy Irán elleni támadás lehetőségét: Gyakoribbá váltak a titkos amerikai tevékenységek az ázsiai ország területén, intenzívebbé vált egy esetleges légitámadás tervezése, végül pedig az a lehetőség, hogy taktikai atomfegyvereket vessenek be a jól védett iráni nukleáris létesítmények ellen továbbra is terítéken van.

Hersh cikkében idézett egy visszavonult titkosszolgálati tisztet is, aki szerint Bush elnök és más fehérházi vezetők úgy hivatkoznak Mahmoud Ahmadinejad iráni elnökre, mint egy Adolf Hitlerhez hasonló fenyegető tényezőre, melynek tevékenysége nyomán újabb világháború kirobbanásától lehet tartani.

„Az Egyesült Államok szövetségesei szerint Irán kettő és tíz év közti távlatban készítheti el saját atomfegyverét, ezért a valódi cél a rezsim megdöntése” – nyilatkozta a BBC kérdésére Hersh. „Teljesen mindegy hogyan cselekszik Irán, sokan attól tartanak, hogy Bush elnök rövid időn belül elszánja magát a támadásra, ahogyan az Irak esetében is történt” – teszi hozzá. Szerinte Bush úgy érzi, csak ő képes bármit tenni Irán ellen, s messiásként hivatottnak is érzi magát erre.

Titkosszolgálati adatok szerint az iráni támadás terve túl van már a lehetséges szinten és a direkt operatív tervezés szintjén folyik tovább. Hersh, Straw nyilatkozatára reagálva úgy fogalmazott, nem tudja mennyire osztja meg információit az Egyesült Államok kormánya európai szövetségeseivel.

Elit katonai kommandó © AP Kattintson a képre a galériához!

„Minden Irán ellenes beavatkozás óriás kockázatot jelenthet” – nyilatkozott Anthony Zinni nyugalmazott tábornok az Egyesült Államok központi katonai parancsnokságának volt vezetője. „Az irániak megtorolnának minden ellenük irányuló támadást, melyhez számos lehetőségük kínálkozik, hiszen a környéken igen sok sebezhető pont van, így az amerikai seregek elleni támadás lehetősége, a gáz- és olajszolgáltatás felfüggesztése, egy esetleges Izrael elleni támadás vagy egyszerűen terrorcselekmények elkövetése” – mondta el az AP hírügynökségnek.

Múlt hónapban az ENSZ Biztonsági Tanácsa 30 napos határidőt adott Teheránnak, hogy felfüggessze atomkísérleteit, ellenkező esetben katonai akciókra, illetve szankciók bevezetésére számíthat.

Hersh már 2005 januárjában felvetette egy légi csapás eshetőségét, az új elem most az, hogy atommal válaszolhat az Egyesült Államok. A veterán külügyi szakérő azonban maga is lebecsüli az atomfegyver bevetésének lehetőségét: senki sem tanácsolta atombomba ledobását, pusztán Bush elnök tanácsadói úgy tájékoztatták őt, hogy csak azzal lehetne garantált katonai sikerrel fellépni Irán ellen.

Jelen helyzetben nem az atomtámadás lehetősége a téma, hanem hogy a Fehér Házban még mindig vannak, akik szeretnék napirenden tartani ezt a lehetőséget. Ez az, ami a traumát okozza a világsajtóban, nem az hogy tényleg megteszik, hanem hogy a Fehér Házban ez még mindig felmerül eshetőségként – írja a BBC külügyi szakértője Paul Reynolds.

Reynolds szerint ketté kell választani a támadás lehetőségét és az esetlegesen megvalósuló akció természetét. Magát a támadást nem zárhatjuk ki, mint lehetséges választ Irán törekvéseire, jelenleg mégis a diplomáciai út az amelyen keresztül a világ vezetői igyekeznek a probléma megoldására.

Katonai elemzők szerint három fő ok van, melyek miatt a legkevésbé sem valószínű, hogy az Egyesült Államok atomfegyverekkel támadná Iránt.

Iráni atomkutató az urándúsítási folyamatot ellenőriz © AP Kattintson a képre a galériához!

Először is még egy „bunker-robbantó” atomtöltet is óriási nukleáris sugárzást szabadítana a környezetre. Ez pedig sok ezer polgári áldozatot követelne. Az Amerikai Szövetségi Kutatók nyilatkozata szerint „a töltetek csak néhány méterre hatolnának bele a sziklákba, így nem csökkenne tűz- és robbanóerejük. Ezzel pedig egy több mint 300 méter átmérőjű kráter keletkezne, a robbanást pedig 3-5 ezer méteres magasságba szálló radioaktív felhő követné mely a széllel, nagy távolságban ölné meg az élővilágot.

Másrészt egy ilyen döntés olyan nagy politikai nyomással párosulna az atomfegyverrel nem rendelkező muszlim világ részéről, melyet a washingtoni kormány nem vállalna.

Végül a harmadik ellenérv, hogy az Egyesült Államok katonai doktrínája szerint is távolodik a nukleáris bunker-robbantó eszközök fejlesztésétől és alkalmazásától. Van már ugyan egy, a B61-11-es, ez azonban nem képes kellő mélységbe hatolva pusztítani, ráadásul a Kongresszus tavaly megvonta az ezen eszközök fejlesztéséhez szükséges kutatási összegeket.