Hu Csin-taót a nyugati parti városban tüntetők százai fogadták. A Microsoft üzemének a kapuja előtt transzparenseiken az Internet-cenzúra beszüntetését, illetve a politikai foglyok szabadon bocsátását követelték. 

Hu Csin-tao helyi idő szerint kedd este találkozott Bill Gates-szel, a Microsoft alapítójával és elnökével. A kínai elnök megerősítette, hogy országa szigorúan fellép az illegális szoftverkereskedelem és használat ellen.

Kína az utóbbi hónapban összesen 16 milliárd dolláros üzleteket kötött amerikai vállalatokkal, cégekkel, köztük a Boeing, illetve a Microsoft céggel. Kína 80 Boeing-gépet rendelt meg 4,6 milliárd dollárért, a legnagyobb kínai személyi számítógépgyár, a Lenovo termékeit pedig Microsoft Windows szoftverrel látják el. A sajtó ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a Boeing az utóbbi években folyamatosan növelte eladásait, míg a Microsoft egy évtizeden át küzdött azért, hogy egyről a kettőre jusson a kínai piacon. Amerikai adatok szerint a Kínában használt szoftverek 90 százaléka még mindig illegális másolat. Hu Csin-tao csütörtöki washingtoni vizitje állami látogatás külsőségeivel felruházott munkalátogatás lesz. 

Kína nagy súlyt helyez arra, hogy a világ lássa, elnökét a világ első számú hatalma kellő tisztelettel fogadja. Pekingben ezért elutasították, hogy Hu Csin-tao az amerikai elnök crawfordi birtokán töltsön el két napot és inkább az állami vizit mellett döntöttek. A Fehér Ház azonban nem adta meg az állami látogatás minden ismérvét. Nem lesz díszvacsora, csak munkaebéd, a vendéget azonban 21 ágyúlövéssel és katonai tiszteletadással fogadják a Fehér Ház pázsitján, mielőtt megkezdenék a tárgyalásokat az Ovális Irodában. 

Hu Csin-tao (Hu Jintao) államelnöki tisztségében most látogatott el először az Egyesült Államokba. Tulajdonképpen már tavaly szeptemberben sort akartak keríteni rá, de azt a Katrina hurrikán miatt elhalasztották. Kínai elnök utoljára 1997-ben járt az Egyesült Államokban Csiang Cö-min (Jiang Zemin) személyében. Kína gazdaságának a súlya akkor a mainak csak a felét tette ki. Az amerikai kereskedelmi deficit Kínával szemben mára elérte a 200 milliárd dollárt. 

A tárgyalásokon a kereskedelmi és energiapolitikai ellentétek állnak az előtérben, de szó lesz Irán, Észak-Korea és Tajvan témájáról is. Az amerikai elnök a hírek szerint fel fogja vetni szőr mentén az emberi jogok kínai érvényesülésének a kérdését is.

Az Egyesült Államok kimondatlanul már-már stratégiai partnerként kezeli Kínát, erre utal, hogy igényt tart az együttműködésére az észak-koreai és iráni nukleáris ambíciók megállításában, mint ahogy a globális gazdaság stabilizálásában is, miközben a washingtoni kongresszusban erőteljes kétségeket táplálnak a pragmatista megközelítéssel szemben. 

Az iráni kőolajat importáló Kína a Biztonsági Tanácsban ellenzi Washingtonnak azt a törekvését, hogy a testület hozzon szankciókat Irán ellen nukleáris programja miatt, amelynek a valódi célja az Egyesült Államok és szövetségesei szerint atomfegyver kifejlesztése. Bush elnök előre jelezte, hogy szóba hozza Irán ügyét az Ovális Irodában.