Moszkvában - ahol hivatalos adat szerint is 43 ezren vettek részt a különböző felvonulásokon és demonstrációkon, hétezer rendőr és belügyi katona felügyelete alatt - két tízezresnél nagyobb gyűlés is lezajlott egy-egy menetelés végén.
   
Az egyiket a Kreml-hű monopolpárt, az Egységes Oroszország és a vele szövetséges Független Szakszervezetek Szövetsége rendezte a városháza előtti téren, derűs májusi hangulatban, mintegy húszezer résztvevővel. Mindamellett Jurij Luzskov moszkvai főpolgármester szégyennek bélyegezte az országos minimálbért, hiába emelték 800 rubelről éppen május elsejétől 1100 rubelre (32 euróra). A régiójogú orosz főváros vezetősége ellenben már 4100 rubelre korrigálta a minimálbért, amit Mihail Smakov szakszervezeti főnök nem mulasztott el megköszönni neki.
   
A másik moszkvai nagygyűlést a kommunisták tartották a Nagy Színház előtti téren, miután szövetségeseikkel együtt végigvonultak a városközponton, sarlókalapácsos vörös zászlókat hordozva és a dolgozók nyomorát kipellengérezve. A felvonulók olyan radikális jelszavakat hirdettek, mint A Hazánk a Szovjetunió!, (Vlagyimir) Putyin (elnök) mondjon le!, vagy Le a népellenes kormánnyal! Gennagyij Zjuganov kommunista pártelnök a Szovjetunió feltámasztását szorgalmazta a dolgozók legnagyobb vívmányaként.
   
A kommunisták és baloldali nacionalisták Szentpéterváron is tízezres nagygyűlést tartottak, s Vlagyimir Lenin szovjet államalapító és Joszif Sztálin diktátor mellett Alekszandr Lukasenko fehérorosz vezető képmásaival meneteltek.
   
A szovjet időkben milliók vonultak fel Oroszországban és a többi szovjet köztársaságban "a munkásosztály nemzetközi szolidaritásának" hivatalos ünnepén. A Szovjetunió 1991-es széthullása után Oroszországban "a munka és a tavasz ünnepévé" keresztelték át május elsejét.