A csütörtökön kezdődött kétnapos összejövetelen – amelyet most hatodszor rendeznek meg – szerbiai és montenegrói politikai vezetők, külföldi diplomaták, nemzetközi szervezetek képviselői és üzletemberek vesznek részt. A belgrádi Hayat szállodában tartott fórumot a térség jövőjének és stabilitásának szentelték.

Az értekezletet megnyitva Vojislav Kostunica szerbiai miniszterelnök arról beszélt, hogy kormánya teljesíteni fogja az NT iránti kötelezettségeit. Megismételte, hogy az Európai Unió téves döntést hozott, amikor a múlt héten felfüggesztette a társulási tárgyalásokat Belgráddal arra hivatkozva, hogy a szerb hatóságok nem adták ki április végéig Hágának Ratko Mladic volt boszniai szerb katonai vezetőt, akit a srebrenicai vérengzés levezénylésével vádolt a hágai ügyészség. Megismételte, hogy a brüsszeli állítások ellenére ő sosem vállalta határidőre Mladic kiadatását.

Koszovóról szólva Kostunica leszögezte, hogy a jogállás tekintetében kompromisszumos és történelmileg igazságos döntést kell hozni a nemzetközi jog és a demokratikus értékek tiszteletben tartásával. Arra figyelmeztetett, hogy Szerbia szétverése, területének elszakítása hosszan tartó következményekkel járna az egész balkáni térségre nézve.

Montenegróval kapcsolatosan a szerb kormányfő kijelentette, hogy "semmi sem természetesebb" az államközösség egyben maradásánál. Ezzel szemben Milo Djukanovic montenegrói kormányfő meggyőződéssel arról beszélt, hogy a május 21-i népszavazással Montenegró "megújítja államiságát", és független államként olyan kapcsolatokat épít ki Szerbiával, amelyek példaként fognak szolgálni a többi balkáni országnak.

A belgrádi média tudósításaiban rámutat arra, hogy a mostani csúcsértekezlet lesz talán az utolsó, mivel Montenegró a népszavazás után elindul az önállósodás útján, függetlenül attól, hogy meglesz-e a referendumon a függetlenség kikiáltásához szükséges 55 százalékos többség.