Sava Zivanov belgrádi Oroszország-szakértő úgy nyilatkozott: nem a világhatalmi szerepkörre való törekvés, hanem a külső beavatkozással és nyomásgyakorlással szembeni ellenállás szándéka olvasható ki az orosz elnök szerdai beszédéből. A belgrádi egyetem politikatudományi karának professzora szerint a putyini retorika messze volt a hidegháborús szónoklatoktól. Oroszország semmiképpen se lehet kezdeményezője valamifajta új hidegháborús eszmének. Ez ugyanis nem szolgálná Moszkva létfontosságú érdekeit, az Amerikához fűződő viszony kiélezése sehogyan se felelne meg neki – mondta. A politológus rámutatott, a gazdaságilag megizmosodott Oroszország viszonylag önálló és független szerepet vállalhat a nemzetközi porondon. Az orosz elnök szerinte azt üzente: Oroszország immár önálló ország, mások nem szólhatnak bele belügyeibe.

Jurij Fjodorov, a patinás londoni külpolitikai elemző műhely, a Királyi Külügyi Intézet (RIIA) térségi elemzője az iráni válsággal kapcsolatos orosz-amerikai alkudozás és a nyári G8-csúcs összefüggésébe helyezte Putyin beszédét. Az elemző szerint Oroszország és az Egyesült Államok "komoly alkudozásban" áll egymással. Ennek két összefüggő tétje az iráni válság megoldási módja, illetve az oroszországi belpolitika bírálata; a kérdés az, hogy lehetséges-e valamilyen egyezség. A szakértő az elképzelhető alkuk között említette, hogy Moszkva támogatja az amerikai álláspontot Irán ügyében, és felsorakozna valamely "erőteljes" biztonsági tanácsi határozat mögött." Washington pedig a maga részéről beszünteti az oroszországi belpolitikai fejlemények, és a szomszédos országok iránt tanúsított orosz magatartás bírálatát.

Nyikolaj Petrov, az amerikai Carnegie alapítvány moszkvai központjának kutatója azt mondta, hogy nem lehet új hidegháborúról beszélni, mert ehhez két világhatalmi központra lenne szükség, s Oroszország az utóbbi évek minden gazdasági növekedése dacára nem tarthat igényt egy második erőközpont szerepére. A szakértő kifejtette: az orosz-amerikai kapcsolatok romlásáról, elhidegüléséről lehet beszélni, de ennek nincs olyan globális dimenziója, mint a hidegháborúnak. Mint mondta, Putyin beszédéből nem következik Oroszország EU-hoz fűződő viszonyának romlása. Szerinte a gázfogyasztó Európa és a termelő-szállító Oroszország érdekellentétei elsimíthatók. Most inkább csak a szenvedélyek felizzását lehet látni, amikor Oroszország elnököl a Nyolcak csoportjában, és ennek révén hosszú évek óta először a politikai aréna előterébe került.

Alexandre Adler francia külpolitikai szakértő úgy nyilatkozott, hogy az iráni nukleáris válság miatt nehéz helyzetbe került Moszkva külpolitikai zavarát és a szűklátókörű nacionalizmus felerősödését tükrözte az orosz elnök éves beszéde. A politológust megdöbbentette Putyin beszéde, mert véleménye szerint Oroszország nem engedhetné meg magának azt az ironikus hangvételt, amellyel Putyin "farkas elvtársnak" nevezte az Egyesült Államokat, Dick Cheney amerikai alelnöknek Oroszországot bíráló beszédére tett utalásában. Az orosz vezető látszólagos magabiztossága Washingtonnal szemben Moszkva külpolitikai zavarát leplezi több kérdésben is – mutatott rá a francia szakértő. Ezek közül szerinte a legfontosabb az iráni nukleáris válság, illetve abban az orosz és kínai pozíció Irán megsegítésére.

Radu Tudor román katonapolitikai szakértő olyan értékelést adott Bukarestben, amely szerint Putyin beszéde kapcsán nem lehet a hidegháború feléledéséről beszélni. Erről ugyanis csak akkor lehetne beszélni, ha Oroszország ismét az egykori Szovjetunió rendszeréhez térne vissza, vagyis olyan diktatúrához, amely semmiféle szabadságjogot nem tűrne meg. Oroszország megpróbál demokratizálódni, bár nem minden kísérletével sikerül meggyőzően bizonyítania szándékát. Az elemző számára Oroszország a demokrácia és a diktatúra egyfajta keverékének tűnik. Azt mondta, teljes diktatúráról nincs szó, de aggodalomra ad okot Moszkva világpolitikai magatartása. Tudor szerint a jelenlegi orosz gazdaság nem képes arra, hogy egyidejűleg biztosítsa a hadikiadások megkétszerezését és a szociális gondok elfogadható szintű megoldását. A román szakértő nem lát lehetőséget az oroszországi demokratikus kibontakozásra, amíg az ellenzéket támogató, kiemelkedő üzletembereket rács mögé zárják.