Csütörtök este Podgorica főterén a függetlenségpártiak megtartották utolsó kampánygyűlésüket. Filip Vujanovic montenegrói elnök ötvenezres tömeg előtt azt hangoztatta, hogy a referendum után csak a montenegróiak fogják alakítani országuk sorsát, Milo Djukanovic kormányfő pedig arról beszélt, hogy "saját állam nélkül nincs európai integráció, mert nincs mit integrálni". Montenegró történelmében nemigen volt még ekkora tömegű megmozdulás, a gyűlés tűzijátékkal ért véget.

Éjfél után elcsendesült minden, a napilapok hasábjairól lekerültek a kampányról szóló tudósítások, a belgrádi és a podgoricai elektronikus médiák is csak arról tesznek említést, hogy életbe lépett a kampánycsend.

Más körülmények között és más hangulatban, de a montenegróiaknak az 1992-ben tartott népszavazáson már egyszer nekiszegezték a kérdést, hogy Szerbiával együtt képzelik-e el az ország jövőjét? Akkoriban a polgárok 95,94 százaléka igent mondott, de azóta sok minden megváltozott: Szerbiában megbukott a Milosevic-rezsim, megszűnt létezni Jugoszlávia, a különválásra való törekvés pedig erősödött a polgárokban.

Amennyiben a referendumon részt vevők több mint 55 százaléka igent mond, akkor kikiáltható Montenegró függetlensége. A 620 ezer fős köztársaságban 484 718 polgár vétette fel nevét a választói névjegyzékbe, ami rekordnak számít. A 2003 májusában tartott elnökválasztáson harmincezerrel kevesebben voltak. A nagy különbség javarészt abból adódik, hogy sok külföldön, jobbára Szerbiában dolgozó vagy tanuló polgár iratkozott fel a szavazási listára.

A nemzeti hovatartozás nagy mértékben meghatározza a szavazók véleményét. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a polgárok 40,6 százaléka montenegróinak, 30 százaléka szerbnek, 9,4 százaléka bosnyáknak, 7,1 százaléka albánnak, 4,3 százaléka muzulmánnak és 1,05 százaléka horvátnak vallja magát. Felmérések szerint a montenegróiak 72,7, az albánok 95 százaléka, illetve a bosnyákok és a horvátok a függetlenség mellett szállnak síkra, a szerbek 82,5 százaléka viszont fenntartaná az államközösséget.

Emellett a földrajzi szavazatmegoszlás is erőteljesen kirajzolódik, ezért csalóka egy-egy település hangulatából az egész köztársaságra vonatkozó következtetéseket levonni. Podgoricában a polgárok többsége függetlenségpárti, és a fővárosban él a szavazásra jogosult polgárok közel negyede, 129 ezer ember. A történelmi főváros, Cetinje lakói szinte kizárólag szakadárok, és javarészt függetlenségpárti az albánok lakta délkeleti peremvidék is. A Szerbiával és Boszniával határos vidéken jobbára unionisták élnek, egyik bástyájuk Herceg Novi üdülőváros.

A közvélemény-kutatások 85 százalékos részvételt jósoltak, ilyen aktivitás mellett pedig a sikerhez 226 ezer szavazatot kell összegyűjteniük a függetlenségpártiaknak. Ennyi támogató voksot nem értek el eddig soha semmilyen választáson Montenegróban.

Az 1127 szavazóhelyiséget vasárnap reggel nyolc órakor nyitják meg, az urnákat 21 órakor zárják. A választást felügyelő két elemző intézet, a CEMI és a CESID azt ígérte, hogy 21.30 és 22.00 óra között már közzéteszi az első részeredményeket, éjfélkor pedig már a végleges nem hivatalos eredményt közlik. Ha nagyon szoros lesz az eredmény - 54,5-55,5 százalékos sávba esik -, akkor tartózkodni fognak a részeredmények közzétételétől. A központi választási bizottság legkésőbb az urnák zárása után 24 órával ígérte a hivatalos előzetes eredmény közzétételét.

Mindkét tömb vezetői azt ígérték, hogy a felfokozott indulatok ellenére nem lesznek rendbontások, bármilyen eredmény is szülessen, de a CEMI és a CESID mégis is arra kérte mindkét tábort, hogy tartózkodjon a szervezett megmozdulásoktól, amíg nem válik ismertté a végleges eredmény.