Elkészült a világ legnagyobb vízi erőműve: Kínában, a Jangce folyón épült Három Szoros nevű duzzasztóművet szombaton, a tervezettnél kilenc hónappal korábban adták át. A projekt gigantikus méreteihez képest viszonylag szerény ceremónia keretében avatták fel a létesítményt. Bár az állami televízióban élőben közvetítették az ünnepséget, azon egyetlen magas rangú vezető sem volt jelen, ellentétben az építési munkálatok 1997-es megkezdésével, amelyen részt vett az akkori államfő és a miniszterelnök, Csiang Cö-min (Jiang Zemin) és Li Peng (Li Peng).

Az illetékesek hangsúlyozták, hogy bár a duzzasztómű elkészült, még sok munka maradt hátra addig, amíg a teljes projekt befejeződik. Li Juang-an (Li Yongan), az erőmű vezérigazgatója kijelentette, hogy nincs ok önelégültségre vagy az eddigi erőfeszítések visszafogására, folytatni kell a minőség és mindenekelőtt a biztonság tökéletesítését.

A China Daily című hivatalos napilap vezércikkben szólította fel a lakosságot arra, hogy emlékezzenek az építkezés során meghalt több mint száz munkásra, valamint a víztározó megfelelő kialakításának érdekében lakóhelyük elhagyására kényszerült 1,3 millió emberre. A hála kifejezésének legjobb módja az az újság szerint, ha betartják a legmagasabb szintű biztonsági és minőségi előírásokat egészen az erőmű építésének 2009. évi befejezéséig.

Bár a 2309 méter hosszú és 185 méter magas duzzasztómű valóban elkészült, az erőműben még nincs a helyén az összes generátor. A terv szerint 2009-ben szerelik be az utolsó generátort és onnantól kezdve éri el az erőmű a teljes kapacitását. A huszonhat darab áramtermelő generátor összteljesítménye 18 200 megawatt lesz.

A Három Szoros Kína egyik leglátogatottabb természeti látványossága. A Jangce Fengjie (Fengcsie) városánál beszorul a sziklák közé, s 193 kilométeren át hol lazábban, hol szorosabban a hatalmas falak közötti folyosóban halad. A gát a harmadik szoros végén, Yichangnál (Jicsang) épült. Olyan nagy városok vannak a közelben, mint a hat és fél millió lakosú Csungking (Chongqing), vagy a négy és fél milliós Wuhan (Vuhan).

A hatalmas víztározóba és a hozzátartozó zsilipkamrákba 27 millió köbméter víz fér el. Az építési projekt során felhasznált fém tömege 281 ezer tonnára rúg. Az építést megelőző szakasz kezdetén, 1993-ban - amikor megkezdték a gát teljes, 2300 méteres szélességében elzárni a Jangcét - a várható költségeket 10,8 milliárd dollárra becsülték, ez az összeg azonban mostanra 25 milliárd dollárra gyarapodott.

Az óriásberuházás nagyon sok bírálatot kapott környezetvédelmi szempontok, valamint a helyi lakosságot érintő hatásai miatt. A környezetvédők szerint a duzzasztómű fölött leülepedik a szennyeződés, ráadásul súlyos környezetszennyezés folyik abban a több száz faluban és városban, amelyet az erőmű építése miatt kitelepített lakosság számára építettek. Sokan azt kifogásolják, hogy túl magasak a költségek, és egyelőre nem bizonyított, hogy az erőmű megoldja az árvízkérdést. A kínai kormány viszont úgy véli, hogy a vízi erőmű segít megelőzni az árvizeket a Jangcén, javítja a hajózást, enyhít az energiaellátási problémákon.