A Nagy Károly frank uralkodóról elnevezett díjat 1950 óta ítélik oda minden évben az európai egyesítésben kiemelkedő érdemeket szerző személynek vagy intézménynek. A magyarok közül Horn Gyula volt külügyminiszter és miniszterelnök, valamint Konrád György író részesült a Károly-díjban. 2004-ben rendkívüli Károly-díjat adományoztak II. János Pál pápának.

A díjat minden évben Krisztus mennybemenetelének napján, áldozócsütörtökön adják át Aachenben, amely a VIII-IX. században Nagy Károly székvárosaként az akkori Európa egyik központja volt.

A számos korábbi Károly-díjas jelenlétében megtartott csütörtöki ünnepségen Junckert nagy európaiként, "az integrációs folyamat motorjaként és előgondolkodójaként" méltatták. A kitüntetéshez, amely éremből és oklevélből áll, ötezer euró is jár, amelyet eddig minden kitüntetett jótékonysági célokra adományozott.

Juncker, aki igen népszerű kereszténydemokrata politikus hazájában, szívesen mondogatja, hogy "az, aki kételkedik Európában, annak inkább katonai temetőket kell látogatnia". Egyik korábbi interjújában úgy vélekedett, hogy az európai partnerek csak 2009-ben vagy 2010-ben egyeznek majd meg az európai alkotmány szövegében, illetve abban, ami abból megmarad.

Az európai alkotmány ügyét az EU-tagállamok jelenleg "pihentetik", miután 2005-ben Franciaországban és Hollandiában a szavazók többsége elutasította az egyesek szerint neoliberális alkotmányos szerződést, amelyet az EU-országok többségében már ratifikáltak.

Juncker legutóbb a Deutschlandfunk német rádióállomásnak azt nyilatkozta, hogy az európai állam- és kormányfők is felelősek "elővigyázatlan fogalmazásaikkal" az alkotmányozási válságért. Európában széles körben olyan benyomás keletkezett, hogy az alkotmány "olyan, mint egy nagy-európai dózer", amely mindent letarol. Olyan gyanú támadt, hogy a nemzetállamok lassan eltűnnek, s egyetlen európai állam keletkezik. Az ilyesmit az emberek joggal nem akarták – fejtegette Juncker, aki magát az alkotmány szót is rossz választásnak tartja.