A májusban készített felmérés szerint az oroszok 37 százaléka az Egyesült Államokat "ellenséges" országnak tekinti. Egy évvel korábban ez az arány még csak 23 százalékos volt. Ugyancsak erősödött az ellenérzés Ukrajnával szemben, amelyet 2005 óta Nyugat-barát elnök vezet. Egy éve 13 százalék tekintette ellenségnek a szomszédos országot, jelenleg már 27 százalék. Hasonló a megítélése a 2004 óta nyugati orientációjú Grúziának: a korábbi 38 százalék helyett az oroszok 44 százalék sorolja Grúziát az ellenségek közé. Ugyanakkor nem változott Lettország megítélése, ugyanúgy 46 százalékos a negatív vélemények aránya, mint tavaly.

"Ez a magatartás-változás megmagyarázható az orosz vezetők izolacionista retorikájával, Oroszország külpolitikájával, valamint a kémhisztériával és a volt szovjet öztársaságokhoz fűződő viszonnyal" - írta szerdai vezércikkében a Vedomosztyi című gazdasági napilap, amely szerint "kezd kikristályosodni a külső ellenség képe a közvéleményben, mint a nemzeti identitásválság túllépésének meglehetősen görbe útja". Ez azt jelenti, hogy Oroszország inkább ellenségképet alkot, mintsem hogy nemzetegyesítő eszmét találjon.

Ennek ellentmond, hogy az oroszok 72 százalékának pozitív véleménye van az amerikai gazdasági rendszerről, és csak 30 százalék elégedett az orosszal.

Vlagyimir Putyin orosz elnök májusi, a nemzethez intézett beszédében élesen támadta az Egyesült Államokat. Egy olyan farkashoz hasonlította, amelyet teljesen leköt saját falánksága, és amely nem hallgat senkire. Közben egyre romlik Moszkva viszonya Kijevvel és Tbiliszivel a Nyugat-barát rendszerek létrejötte óta. Szergej Lavrov külügyminiszter szerdán kijelentette, Ukrajna és Grúzia csatlakozása a NATO-hoz "kolosszális geopolitikai felfordulást" jelentene.