Egyebek mellett ezt tartalmazza az az ideiglenes jelentés, amelyet csütörtöki ülésén hagyott jóvá a strasbourgi testület. A dokumentum azért viseli az "ideiglenes" jelzőt, mert a Brüsszelbe eljutott híradások szerint a törvényhozók úgy határoztak, hogy az állítólagos európai CIA-fogolyjáratokkal és -börtönökkel foglalkozó parlamenti bizottság munkáját további hat hónappal meghosszabbítják.

Az olasz szocialista képviselő, Claudio Fava által készített jelentés szerint a CIA, vagy más amerikai szolgálatok közvetlenül felelősek terrorizmussal gyanúsított személyek európai elrablásáért, fogva tartásáért, s más országokba hurcolásáért - az európai államok pedig eközben passzívak voltak, s valószínűtlen, hogy közülük legalább néhány ne tudta volna, mi történik. Az Európai Parlament által elfogadott dokumentum szerint nem megfelelőek azok a szabályok, amelyek az EU-tagállamokban a titkosszolgálatok tevékenységét szabályozzák. Egyben sürgeti, hogy az egyes országok végezzenek vizsgálatot, vajon saját területükön folytak-e ilyen illegális tevékenységek.

Ugyanakkor a jelentés megállapítja: a vizsgálatok során nem került elő bizonyíték arra, hogy az EU területén valóban léteztek titkos fogolytáborok. (A következő hónapokban a bizottság erre a kérdésre összpontosítja majd erőfeszítéseit, s Fava azt mondta: szeretné, ha ellátogathatnának Lengyelországba és Romániába, amelyek a Human Right Watch nemzetközi emberi jogi szervezet szerint ilyen táborok befogadóhelyei lehettek. Varsó és Bukarest határozottan cáfolja a vádat.)

A dokumentumot egyébként nagy többséggel, 389 szavazattal 137 ellenében fogadta el az Európai Parlament, noha a jobboldali képviselők egy része hevesen bírálta annak megállapításait. Főként a brit és az olasz konzervatívok próbálták meg enyhíteni a jelentés megfogalmazásait, azokat hamisnak és Amerika-ellenesnek minősítve, de végül módosító indítványaik túlnyomó többsége elbukott. A parlamenti többség mindössze arra volt hajlandó, hogy "tudomásul vegye" az EU terrorizmus-ellenes koordinátorának, a holland Gijs De Vries-nek, illetve az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, Javier Solanának tanúvallomását, akik azt állították, hogy nincs tudomásuk illegális európai CIA-tevékenységről.

Dick Marty svájci szenátor - aki egy másik szervezet, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése megbízásából folytatott vizsgálatot ugyanebben az ügyben - saját jelentésében 14 európai országot vádolt azzal, hogy valamilyen formában közreműködtek a CIA titkos akcióiban. Magyarország nincs közöttük.