Japán szeretné, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa büntetőintézkedéseket hozna Észak-Korea ellen minapi rakétakísérletei miatt, Kínát pedig arra kéri, hogy próbálja meg rábeszélni Phenjant az atomprogramja okozta nemzetközi válságról szóló hathatalmi tárgyalások folytatására.
Aszo Taro japán külügyminiszter hétfőn telefonon beszélt amerikai kollégájával, Condoleezza Rice-szal a Japán által a BT-ben előterjesztett határozati javaslatról, és egyetértettek abban, hogy a nemzetközi közösségnek egyhangú álláspontot kellene képviselnie Észak-Koreával szemben - jelentette közleményben a tokiói külügyminisztérium. A BT hétfőn készül szavazni a javaslatról.
Nicholas Burns amerikai külügyi államtitkár vasárnap közölte, hogy az Egyesült Államok össze tud gyűjteni a BT-ben annyi szavazatot, amennyi Észak-Korea elleni büntetőintézkedések elrendeléséhez szükséges. Kína és Oroszország ellenzi a határozatát és meg is vétózhatja azt. Megtehetik azonban azt is, hogy tartózkodnak a szavazástól, miáltal lehetővé teszik a határozat elfogadását. Eddig egyikük sem jelezte ebbéli szándékát.
Burns elismerte: Washington nem kapott biztosítékot Pekingtől arra, hogy Kína nem él vétójogával, az államtitkár szerint azonban Peking még nem mondta ki a végső szót az ügyben. A kínai vezetők még tanakodnak, hogy mit tegyenek, s döntésük függhet attól, hogy mit mondanak nekik az észak-koreai vezetők Phenjanban - mondta. (Hétfőn kínai küldöttség utazott Phenjanba.)
Abe Sinzo, a japán kormány főtitkára hétfői sajtótájékoztatóján rámutatott: Kínának jelentős szerepe van abban, hogy sikerül-e felújítani a hathatalmi tárgyalásokat. Az észak-koreai atomprogram és a rakétakísérletek ügyét a hathatalmi tárgyalások keretében kell megoldani - szögezte le.
Az Egyesült Államok, Oroszország, Japán, Kína, Észak- és Dél-Korea részvételével folyó tárgyalássorozat legutóbbi fordulója tavaly novemberben volt, azóta a sorozat Phenjan távolmaradása miatt megszakadt.
Már érthető, miért rendeltek 3000 darab új, kínainak tűnő nyomkövetős okosórát a hatóságok, miközben ennek csak alig több mint a harmada van használatban raboknál és bűnügyi felügyelet alatt állóknál. Az eszköz pontossága mellett az is kérdés, van-e jogalap távol tartani azokat, akiket veszélyesnek ítéltek a védett személyekre nézve.
A vállalat ennek ellenére az elmúlt 35 évben alig szerepelt a sajtóban.
