Libanoni adótorony © AP

A támadások televíziós és távközlési, mobiltelefonok által használt átjátszó állomásokat értek az ország középső és északi részén fekvő hegyeken, és a légicsapásoknak egy halálos, illetve két sebesült áldozata van, utóbbiak francia állampolgárok- közölte a libanoni rendőrség.

Ez volt az első olyan nagyobb légitámadás az izraeli offenzíva tíz napja alatt, amely Libanon keresztények lakta területeit érte. Péntek reggeltől szombat reggelig az izraeli légierő 150 célpontot bombázott Libanonban - közölte egy izraeli katonai szóvivő. Az izraeli offenzíva 11. napjáig csaknem négyszáz ember vált a támadások áldozatává, többségük polgári személy.

Több ezer libanoni menekült el Dél-Libanonból észak felé, félve a további támadásoktól. Közben palesztin menekültek nyitották meg libanoni táboraikat a menekülők számára. Mint palesztin illetékesek elmondták, a Szaida környékén lévő táborok, "szolidaritási gesztusként", hajnal óta több száz libanoni menekültet fogadtak be.

Izraeli Hezbollah- támadásban megsebesült katona © AP

Több száz izraeli katona tüzérségi és harckocsi-támogatással rövidebb időszakokra behatolt szombaton libanoni területre, és harcba bocsátkoztak a Hezbollah fegyvereseivel. Az izraeliek elfoglaltak egy nagyobb falut, Marún ar-Raszt - közölték meg nem nevezett katonai források. Az izraeli hadsereg ugyanakkor arra szólította fel a határ mentén fekvő libanoni falvak lakóit, hogy legkésőbb szombaton helyi idő szerint 18 óráig ürítsék ki a településeket. A hadsereg elismerte, hogy a Hezbollah tűz alá vett egy, a libanoni határ közelében lévő katonai bázist Avivím közelében, s a lövöldözésben egy katona megsebesült. 

Huszonkilencen könnyebben megsebesültek szombaton izraeli határ menti városokban és falvakban a libanoni Hezbollah rakétáitól - közölték izraeli katonai, rendőri és orvosi források. Összesen csaknem 70 rakéta csapódott a libanoni határtól délre fekvő településekre, ezen belül csak Haifára több tucatnyit a Hezbollah közleménye szerint. A harmadik legnagyobb izraeli városban a szombati támadásokban 19 ember sebesült meg.

A véráldozatokon és a humanitárius válságon túl az izraeli légi csapások környezeti katasztrófát is okoznak Libanonban - hangsúlyozta Jaakúb Szarráf libanoni környezetvédelmi miniszter, aki az ENSZ-től és az arab és mediterrán szervezetektől is segítséget kért az élő- és növényvilágot súlyosan károsító szennyezések felszámolására. A libanoni partok mentén egyre szélesebben terül szét az izraeli bombázások nyomán egyre több utánpótlást kapó olajszennyeződés, s északról déli irányban terjed a partvidék mentén.

Több mint kétszáz, Libanonból kimenekített orosz állampolgár érkezett repülőgéppel szombatra virradóra Moszkvába. Ciprusra mintegy 1500 ember érkezett Libanonból olyan hajókon, amelyeket Franciaország bérel. Az illetők többsége francia. A törökországi Mersin kikötőjébe pedig 540 ausztrál és kanadai állampolgár érkezett Libanonból menekülve. Az elmúlt napokban csaknem 25 ezer menekülő hagyta el Libanont.

Menekülnek Bejrútból © AP

Az Európai Unió kész segítséget nyújtani Ciprusnak a közel-keleti térségből a szigetországba érkező menekültáradat befogadásának és továbbutaztatásának a megszervezésében - jelezte szombaton az Európai Bizottság. A brüsszeli közleményből kiderül, hogy az EU illetékesei jelenleg a ciprusi hatóságokkal arról egyeztetnek: ennek a műveletnek az összehangolásán miként lehet javítani a szállítóeszközök befogadó kapacitásának növelésével. 

Az Egyesült Államok nagy pontosságú, távirányítású bombákat küldött titokban hajóval a múlt héten Izraelnek a Libanon elleni hadműveletek megkezdése után - jelentette a The New York Times. Mint a Bush-kormányzat névtelenséget kérő illetékeseire hivatkozó lap internetes kiadásából kiderül, Izrael kérésére Washington sürgős döntést hozott a fegyverek küldéséről, amelyek részét képezik a tavaly megkötött, több millió dolláros amerikai-izraeli fegyverüzletnek. Egyes katonai források szerint  a bombák azonnali szállítására vonatkozó izraeli követelés meglehetősen szokatlan, és megerősíti azokat a feltételezéseket, hogy az Olmert-kormány nagyobb szabású katonai akcióra készül Libanonban.

George Bush amerikai elnök szerint a Hezbollah síita szervezetre gyakorolt nyomás a kulcsa az izraeli-libanoni válságnak, ezért Washington ilyen politika folytatására szólította fel közel-keleti országok vezetőitől. Az amerikai elnök texasi birtokáról közvetített szokásos szombati rádióbeszédében úgy vélekedett: szembe kell szállni azzal a terrorista szervezettel, amely a támadásokat elindította és azokkal az országokkal, amelyek segítik a Hezbollahot.

Bejrúti találkozót javasolt a jövő hét elejére Moszkva a közel-keleti rendezés előmozdítására. Ugyanakkor pénteken Washingtonban és Rómában bejelentették, hogy az olasz fővárosban rendeznek nemzetközi konferenciát rendeznek Libanonról már szerdán, július 26-án. 

Mintegy 10 ezer ember tüntetett szombaton az ausztráliai Sydneyben a Libanont érő izraeli támadások elleni tiltakozásul. A kontinensnyi országban több mint 160 ezer libanoni származású lakos él. Ők alkotják az ország egyik legnépesebb kisebbségét. Canberra vasárnap estig kompokon hatezer ausztrál állampolgárt akar kimenekíteni Libanonból. Hétezren tüntettek az izraeli offenzíva ellen Londonban, és további néhány ezren más nagy-britanniai városban.