Sarkozy a londoni Sunday Times-ban írt cikkében úgy vélekedett, hogy egy új, az EU bővítésére vonatkozó földrajzi és politikai keret előfeltétele annak, hogy "megújuljon az európai  tervezés népi támogatása". 

A politikus, aki egyben a francia kormánypárt a Népi Mozgalom Uniója (UMP) vezetője, úgy látja, hogy "az Európai Unió politikai mozgalmának vezetői erői a kifulladás szélén vannak. Az európai polgárok vagy szkeptikusok, vagy közömbösek céljai iránt és teljesen hiányzik belőlük a jövőbe vetett kollektív remény". Azt javasolja, hogy egy olyan "mini-szerződésben" kellene meghatározni a legsürgetőbb intézményi reformokat, amelyek módosítanák a nizzai és az amszterdami szerződést. Ezt a mini-szerződést 2008-ban, a 2009-es európai parlamenti választások előtt kellene ratifikálni. Sarkozy kiterjesztené a minősített többséget az Európa Tanácsra, megengedné, hogy az Európai Parlament válassza meg az EU-bizottság elnökét és létrehozná az európai külügyminiszteri tisztséget. Azt is javasolja, hogy az EU-biztosokat a jövőben ne nemzeti alapon válasszák meg, továbbá "logikátlannak, igazságtalannak, tűrhetetlennek és érthetetlennek" tartja az unió jelenlegi pénzügyi rendszerét. "Az EU kiadásait az EU-adóknak kell fedeznie" - jegyezte meg.

Ami az európai határokat illeti, Sarkozy úgy vélekedett, hogy "becsületesen szembe kell nézni a kérdéssel". Számára Norvégia, Svájc és a balkáni országok "világosan" Európa részei, ugyanakkor más, szomszédos "eurázsiai és mediterrán országok "világosan nem európaiak". A francia belügyminiszter ez utóbbiak, mindenekelőtt Törökország esetében a "kiemelt partneri viszony" létrehozását támogatja. "Jó okunk van megerősíteni kapcsolatunkat Törökországgal, de ne ajánljunk teljes jogú tagságot" - írta Nicolas Sarkozy a Sunday Times-ban.