Az időpontról hosszas, politikai zsarolásoktól sem mentes egyezkedés során döntöttek a pártok. A nehezen kimunkált kompromisszum nagy vesztese Tadics államfő lett, aki azt akarta, hogy egyszerre tartsák a parlamenti és az elnökválasztást. Ebben az esetben – elnökjelöltként – kampányával segíthette volna pártját, a Demokrata Pártot, az ország pillanatnyilag legnépszerűbb politikusaként hozzájárulhatott volna ahhoz, hogy a DP növelje szavazótáborát. Hivatalban lévő elnökként ezt nem teheti meg. Az államfőválasztásról egyelőre csak azt lehet tudni, hogy a jövő év végéig sort kerítenek rá, s azután írják ki, hogy elfogadták a lebonyolításáról szóló törvényt.

Ezzel a megoldással a Vojislav Kostunica vezette kormánykoalíció a parlament legerősebb frakcióját alkotó nacionalista radikálisoknak, illetve a Slobodan Milosevics híveiből álló Szerbiai Szocialista Pártnak tett engedményt. Ezek kilátásba helyezték, hogy amennyiben nem halasztják a jövő évre, s nem rendezik az elnökválasztástól elkülönítve a parlamenti választást, nem szavazzák meg a kétharmados elfogadást igénylő alkotmány-végrehajtási törvényt.

Ez tovább súlyosbította volna a törvényhozás által egyébként már elkövetett alkotmánysértést. Az új szerb alkotmány szerdai kihirdetése ugyanis ellentmondott az addig érvényben volt régi alaptörvénynek, amely előírta, hogy az alaptörvényt a végrehajtásáról szóló törvény elfogadásával egy időben kell érvénybe léptetni.

A radikálisok és a szerb szocialisták azért ellenezték olyan hevesen, hogy több más párt akaratának megfelelően még az idén megtartsák a parlamenti választást, mert abban bíztak, hogy megszületik a Szerbiától elszakadni kívánó Koszovó végleges státusáról – nagy valószínűséggel a függetlenségről – szóló döntés, és a tartomány elvesztése nacionalista hangulatot szít, ami kedvező nekik. Most úgy tűnik, hogy ebben a várakozásukban csalatkozniuk kell. Sajtóhírek szerint az ENSZ BT Koszovóról szóló határozatát elősegítő országok jelezték Belgrádnak, hogy hajlandóak megvárni a döntéssel a parlamenti választásokat, segítve ezzel a szerb demokratikus erőket.