A kivételes összejövetelt, amely másfél órán át tartott, a Vatikán nem jelentette be. „A pápa nagyfokú érdeklődéssel, jósággal hallgatott meg, valódi eszmecsere zajlott le” – számolt be Musztafa Serif.

Az Algíri Egyetemen oktató Serif Franciaországban egyik alapítója volt az iszlám-keresztény párbeszéd csoportjának. Több hónappal ezelőtt – még XVI. Benedek nagy vihart kavart regensburgi beszéde előtt – kérte, hogy a pápa fogadja őt. Ennek ellenére a beszélgetés jórészt e körül forgott, mivel Musztafa Serif válaszolni szeretett volna a felvetődött kérdésekre, megmagyarázni, hogy mi áll a Koránban a szabadságról, a józan észről és az erőszakról.

„Elmondtam, hogy a Korán, miként az Evangélium, azt kéri a hívőktől, hogy bocsássanak meg, legyenek türelmesek és irgalmasok, és hogy közösségi szinten erőszakhoz csak agresszió esetén, szigorúan körülhatárolt feltételek között lehet folyamodni, amint azt Szent Ágoston is mondja” – közölte az algériai filozófus. Serif saját elmondása szerint több javaslatot is tett a pápának, például, hogy szervezzenek nemzetközi eszmecserét az iszlám és a kereszténység között a faji és vallási gyűlölet elleni küzdelemről.

Az egyházfő Musztafa Serif szerint azt mondta, hogy „nagy vallásnak tartja az iszlámot, és hogy közösen kell tanúságot tenniük a lét vallási dimenziójáról”. „A pápa azt is közölte, hogy elutasítja a civilizációk ütközésének logikáját."

Musztafa Serif több könyvet is írt, például Iszlám és tolerancia, Iszlám és a Nyugat címmel, s olyan teológusnak tartja magát, aki a párbeszédet keresi, és elutasítja a vitatkozást. Ezzel magyarázta vatikáni látogatását is.

Az algériai gondolkozó áprilisban nyilvánosan a nyugtalanságát fejezte ki amiatt, hogy távozott a posztjáról az iszlám világgal való párbeszéddel megbízott Michael Fitzgerald vatikáni érsek, akit nagyra becsültek a muzulmán világban. Ekkor kérte a találkozót a pápától