A lap hozzájutott a védelmi és a külügyminisztérium közös jelentéséhez, amely kétségeket ébreszt azzal kapcsolatban, mennyire volt hatékony az afgán rendfenntartó erők kiképzését célzó, 1,1 milliárd dolláros amerikai program.
A fundamentalista tálib hatalom megdöntése után öt évvel a rendőrök felének nincs megfelelő felszerelése, amit részben az magyaráz, hogy a nekik szánt járművek közül több ezer, valamint sok egyéb eszköz szőrén-szálán eltűnt.
A központi rendőrség alacsony hatásfoka következtében több déli tartomány kormányzója saját rendőrséget toborzott és bérelt, ami azzal a veszéllyel jár, hogy szabályszerű magánmilíciák jönnek létre az országban.
A Pentagon és a külügyi tárca szakértői megállapították, hogy az erre irányuló amerikai erőfeszítések ellenére Irakhoz hasonlóan Afganisztánban sem jött létre erős, jól képzett, a jogot betartatni képes rendfenntartó szervezet, aminek következtében mindkét országban késik a stabilizáció.
Afganisztánban az eredmény az ópiumtermelés megnövekedése, a kormányzati korrupció terjedése és a tálib erők megerősödése volt. Irakban súlyosabb a helyzet, a két muszlim felekezet halálosztagai polgárháborúba taszították az országot.
A külföld, az ENSZ minden törekvése ellenére Afganisztánban zavartalanul folyik az ópiumtermelés. A kereskedelmet irányító 25-30, elsősorban dél-afganisztáni drogbárónak biztos, beépített emberi vannak a kormányban.
Howard Krongard, a külügyminisztérium, a State Department főfelügyelője a tárcaközi jelentésben megfogalmazott bírálatok jogosságát elismerte, mégis azt mondta, a képzés "jól átgondolt és végrehajtott program" volt. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az afgán biztonsági erők önállóvá válásához az Egyesült Államoknak és a nemzetközi közösségnek hosszú távú, 2010-en is túlnyúló segélyprogrammal kell segítenie Afganisztánt.
