HVG

A Szerbiához tartozó csaknem 2 millió lakosú Vajdaságnak 1991-ben még 339 ezer, a legutóbbi - 2002-es - népszámlálás idején viszont már csak 290 ezer magyar nemzetiségű lakosa volt. A fél Dunántúl-méretű, hét körzetre osztott, soknemzetiségű régióban a magyarság demográfiai helyzete a Baja alatt fekvő Nyugat-Bácskában a legkritikusabb, ott 20 százalékos volt a visszaesés. A magyarok által legnagyobb arányban lakott Észak-Bánátban (Nagykikindán és vonzáskörzetében) másfél évtizeddel ezelőtt 90 ezren, egy bő évtizeddel később viszont már csak 78 500-an vallották magyarnak magukat, számarányuk pedig 50 százalékról 47,4 százalékra változott.

Kísértetiesen hasonló leépülés következett be a Magyarországgal ugyancsak határos Észak-Bácskában, ahová az elmúlt évtizedben különösen nagy számmal költöztettek be Horvátországból érkezett szerb nemzetiségű menekülteket: Szabadkán és környékén a korábbi 99 ezer magyarból 87 ezer maradt, számarányuk pedig 48,2 százalékról 43,6 százalékra csökkent. A viharos mértékű demográfiai leépülés részben a délszláv háború következménye, a Magyarországra áttelepült vajdasági magyarok számát az óvatos becslések is legalább 20 ezer főre teszik.

Kárpát-medence

A 15 millió magyar legendájáról itt olvashat.

A térvesztés a magyarként regisztrált újszülöttek rendkívül alacsony számával is összefügg; helyi demográfusok adatai szerint az albánok 4, a szerbek 9, a bosnyákok és a romák 12-12 százalékos arányban kötöttek az elmúlt évtizedekben vegyes házasságot, a magyaroknál ugyanez a mutató viszont 26 százalék volt az elmúlt évtizedben. Európa egyik legtarkább etnikai összetételű területén két generációval ezelőtt, 1961-ben egyébként még 53 százalékkal több magyar (443 ezer fő) élt, mint jelenleg. Szakértők szerint az elmúlt fél évszázadban statisztikailag kimutatható arányban költöztek el a vajdasági magyarok a Horvátországhoz tartozó Isztria tengerparti városaiba is.