A belgrádi és a pristinai vezetőkkel ismerteti pénteken koszovói tervét Martti Ahtisaari, az ENSZ-főtitkár különmegbízottja, pontosan egy héttel azután, hogy a nemzetközi összekötőcsoport diplomatái bizalmasan már megismerhették elképzeléseit.
Belgrádban a diplomatát csak Borisz Tadics államelnök fogadja, mint az államhatalom pillanatnyilag egyetlen cselekvőképes tagja (a január 21-ei választás óta ugyanis a szerb kormány ügyvezetőként működik). Pristinában ugyanakkor reménykedve várják Ahtisaarit, bízva benne, hogy dossziéja a 90 százalékban albánok lakta terület függetlenségét rejti. A kiszivárgott hírek szerint ugyanis Ahtisaari terve - amelyről az ENSZ Biztonsági Tanácsa hivatott dönteni a későbbiekben - a koszovói albánok számára egyfajta függetlenséget, a koszovói szerbeknek pedig széles körű autonómiát körvonalaz.
Hollandok tömegei vesztették el napok alatt életük minden megtakarítását, amikor 1637-ben összeomlott a tulipánpiac – az elrettentő példa évszázadok óta alapja a túltermelésről és a spekulációról megírt elméleteknek. Az egészben annyi a szépséghiba, hogy talán meg sem történt. Vagy legalábbis nem úgy, mint ahogy évszázadokon át hitték.
A választási vereségtől félve játssza ki Orbán Viktor az „ukrán kártyát”. Mi lehet a háttérben, mi jöhet még, és mi történt a szomszédokkal békét teremtő Orbánnal?
Öt újabb kastély sorsáról döntött Lázár János, négy került NER-közeli nagyvállalkozókhoz, egyet a szabolcsi megyei önkormányzatnak adott az Építési és Közlekedési Minisztérium.
Magyarország, Szlovákia és Románia sincs jó helyzetben.
