Borisz Tadics szerb elnök pénteken közölte, hogy Martti Ahtisaari koszovói ENSZ-közvetítő javaslatai megnyitják a lehetőséget Koszovó függetlensége előtt, és ez a megoldás elfogadhatatlan Belgrád számára.
Korábban Martti Ahtisaari ENSZ-főmegbízott kompromisszumos tervezetnek nevezte a Koszovó státusára vonatkozó javaslatot. Az egyórás találkozón nem került sor a mintegy 60 oldalas, több fejezetből álló dokumentum megvitatására, a szerb köztársasági elnök csupán a szerb alkotmányba is belefoglalt belgrádi álláspontot ismertette, amely szerint Koszovó függetlensége elfogadhatatlan, a tartomány Szerbia kiterjedt autonómiával rendelkező része kell, hogy maradjon. Mint a találkozó utáni sajtóértekezletén Martti Ahtisaari elmondta, nem is várt kommentárt a javaslathoz Tadicstól.
Az érintetteknek a következő másfél hétben kell kialakítaniuk álláspontjukat, s február 13-ától elkezdi velük a konzultációkat, hogy utána - véleményük, megjegyzéseik ismeretében - elkészítse végleges javaslatát az ENSZ Biztonsági Tanácsa számára. Ám még az az okmány sem jelent végső döntést, mivel azt a BT-nek kell meghoznia.
Ahtisaari a nap folyamán Pristinába utazott tovább, hogy a koszovói albán vezetőkkel is ismertesse javaslatát.
Hollandok tömegei vesztették el napok alatt életük minden megtakarítását, amikor 1637-ben összeomlott a tulipánpiac – az elrettentő példa évszázadok óta alapja a túltermelésről és a spekulációról megírt elméleteknek. Az egészben annyi a szépséghiba, hogy talán meg sem történt. Vagy legalábbis nem úgy, mint ahogy évszázadokon át hitték.
A választási vereségtől félve játssza ki Orbán Viktor az „ukrán kártyát”. Mi lehet a háttérben, mi jöhet még, és mi történt a szomszédokkal békét teremtő Orbánnal?
Öt újabb kastély sorsáról döntött Lázár János, négy került NER-közeli nagyvállalkozókhoz, egyet a szabolcsi megyei önkormányzatnak adott az Építési és Közlekedési Minisztérium.
Magyarország, Szlovákia és Románia sincs jó helyzetben.
