Az egyetem eredetileg kedden akarta közzétenni a szenzációs régészeti hírt, de a Háárec című izraeli lap honlapján megszellőztette a történetet, ezért az egyetem előrehozta a hivatalos bejelentést. Eszerint a királysírra Heródes egykori palotája, a dombtetőre épült Herodium nevű erődítmény feltárása közben bukkant rá Ehud Necer régész, a Héber Egyetem professzora, aki már 1972 óta végez itt ásatásokat.

A tudósok már korábban is sejtették, hogy ebben a körzetben lehet a sír, amelyről Josephus Flavius ókori történetíró is említést tett, de az ásatások eddig nem igazolták a feltételezést. A Háárec szerint a sírt egy eddig feltáratlan, Heródes két palotája között lévő területen találták meg.

Nagy Heródes a római birodalom szentföldi helytartója volt, i. e. 40 körül pedig a Júdeát megszállva tartó birodalom szenátusa "a zsidók királyának" nevezte ki. A Bibliából mint a betlehemi tömeges gyermekgyilkosságok elrendelője ismert: miután eljutott hozzá annak híre, hogy megszületett Jézus Krisztus, "a zsidók új, igazi királya", minden két év alatti fiúgyermeket megöletett Betlehemben és környékén.

Heródes építtette fel a második jeruzsálemi templomot, a jeruzsálemi Óvárost ma is körülvevő falat, valamint a Herodium mellett más palotákat, erődítményeket is emeltetett Caesareában, Jerikóban és Maszadában. Jerikóban halt meg i. sz. 4-ben. A Herodium volt az egyik utolsó erőd, amelyet a zsidó felkelők tartani tudtak a rómaiak ellen, egészen i. sz. 71-ig, akkor a hódítók elfoglalták, majd lerombolták az építményt.