Összesen négy német vádhatóság előtt indult eljárás államtitoksértéshez nyújtott segédkezés gyanújával 17 újságíró ellen. A gyanúsítottak titkosnak minősített parlamenti bizottsági iratokból idéztek tudósításaikban. Münchenben a Süddeutsche Zeitung négy újságírója ellen folyik eljárás.

Münchenben a Süddeutsche Zeitung négy újságírója ellen folyik vizsgálat, a másik három beadvány a berlini, a hamburgi és a majna-frankfurti ügyészség előtt van. A müncheni hatóság eljuttatta állásfoglalását Norbert Lammert alsóházi elnökhöz - közölte Stern főügyész. Formálisan Lammert beadványa, pontosabban felhatalmazása alapján indultak az eljárások.

Lammert korábban hangsúlyozta: a házelnök felhatalmazása csak a képviselők és munkatársaik esetében szükséges, a továbbiakban "az ügyészségen áll, hogy eldöntse, eljárást indít-e és ki ellen". A Süddeutsche Zeitung tudósítása szerint házelnök ebben a szakaszban csupán nyilatkozatot tehet az ügyészségi javaslattal
kapcsolatban.
   
Az újságírók a német törvényhozás alsóháza, a Bundestag titkosszolgálatok működését és titkosszolgálati ügyeket vizsgáló különbizottsága üléséről kiszivárgott iratokat használtak cikkeikhez. A vizsgálatot a bizottság elnöke, Siegfried Kauder indítványozta Lammertnél, a testület tagjainak többségi támogatása mellett, hogy megakadályozzák a további kiszivárogtatásokat. "Az ember a sajtóból jobban értesülhet a napirenden szereplő ügyekről, mint az előtte fekvő dokumentumokból" - nyilatkozta akkor Kauder a
közszolgálati televíziónak.
   
A múlt héten indult vizsgálati eljárás éles bírálatot váltott ki a német újságíró-társadalomban; a politikusok egy része, sőt a bizottság tagjai közül is többen bírálták. Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-képviselője is megszólalt az ügyben: csütörtökön felszólította a német hatóságokat az eljárás beszüntetésére.
   
A müncheni ügyészség úgy látja, az újságírók jogosan tiltakoznak az ellen, hogy kiadják értesüléseik forrását - mondta pénteken Stern. Emellett "semmilyen kiindulási alap nincs arra vonatkozóan, hogy ki ellen lehetne vádemelési javaslatot benyújtani". Korábban egy másik eljáró ügyészség, a hamburgi részéről is kételyeket fogalmaztak meg az eljárással kapcsolatban. A Die Welt napilap a hét végén idézte Rüdiger Bagger hamburgi főügyészt, aki fölöslegesnek nevezte a vizsgálatot.

Mint a lap írta: a főügyész utalt arra, hogy a német alkotmánybíróság egy hasonló ügyben - az úgynevezett Cicero-ügyben - februárban kimondta: titkos dokumentum nyilvánosságra hozatala nem teremt elegendő alapot arra, hogy államtitoksértésben való bűnsegédlet miatt felelősségre vonjanak egy újságírót.