A kormány még szeptemberben hozta nyilvánosságra Diagnózis című gyermekvédelmi jelentését, ami súlyos rendszerszintű problémákra hívta fel a figyelmet: a rendszeressé vált szerhasználatra, az állandósult szakemberhiányra, és arra, hogy a bántalmazással szemben szinte védtelenné váltak a gyerekek a rendszerben. A jelentés bemutatásakor a kormány 10 milliárd forintos gyermekvédelmi krízisprogramot is hirdetett. Ez a jelentés a teljes ellátórendszer működéséről vont mérleget, de már akkor tudható volt, hogy külön vizsgálják a Bicskén történteket – ezzel a feladattal végeztek most.
A csütörtökön közzétett jelentés a bicskei gyermekotthonban az elmúlt húsz évben történt visszaéléseket tárgyalja, azt Magyar Péter miniszterelnök és Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkár közös sajtótájékoztatón mutatták be. Az államtitkár a HVG-nek szeptemberben adott interjúban arról beszélt, hogy a jelentésnek szakmai szempontból több eleme is kifejezetten újszerű és tanulságos:
https://hvg.hu/360/20260916_gyurko-szilvia-gyermekvedelmi-jelentes-interju-ebx
A bicskei ügy a nyilvánosságban legtöbbet tárgyalt és legnagyobb felháborodást kiváltó gyermekvédelmi botrány volt az elmúlt években, a felelősök feltárására külön parlamenti vizsgálóbizottság is felállt. Vásárhelyi János, aki évtizedekig volt az otthon igazgatója, szexuálisan bántalmazta a gondozására bízott gyerekeket, Kónya Endre, az otthon korábbi igazgatóhelyettese pedig megpróbálta rávenni az igazgató ellen valló gyerekeket állításaik visszavonására. Kónya 2023-ban kegyelmet kapott, a kegyelmi döntés miatt végül lemondásra kényszerült Varga Judit igazságügyi miniszter és Novák Katalin köztársasági elnök is, ekkor lépett be a politikába Magyar Péter.
Mi történt Bicskén? – ezzel a kérdéssel kezdte a sajtótájékoztatót Gyurkó Szilvia, emlékeztetve, a kormány májusban rendelt el vizsgálatot a bicskei gyermekotthonban 2005 és 2025 között történtekről. 7000 oldalnyi anyagot néztek át, de még így is töredékes az információ, ami részben a 2013-as fenntartóváltás miatt lehet, de felmerült az is, hogy direkt tüntettek el információt – mondta az államtitkár.
Ami az első megrendülést okozta, az az, hogy mi voltunk az elsők, akik érdeklődtünk az iratok iránt
– mondta, hozzátéve, ez azt jelenti, hogy az előző kormányok során nem történt semmilyen belső ellenőrzés. A jelentés szerint már 1990-ben, Vásárhelyi János bicskei kinevezésekor voltak arra utaló jelek, hogy az előző munkahelyéről is szexuális zaklatás miatt helyezhették át. Már 3 évvel ezután is érkezett jelzés, amely Vásárhelyit szexuális visszaéléssel hozta összefüggésbe, arra azonban már nem találtak bizonyítékot, hogy ezzel bármit is kezdett volna az intézményrendszer.
Az államtitkár szerint 2011 fordulópont lehetett volna, mivel több gyerek vallomást tett az igazgató ellen, azonban a büntetőeljárásban semmit sem sikerült elérni, mert a gyerekek végül visszavonták, megváltoztatták vallomásaikat az igazgató és segítői nyomásgyakorlása miatt. A jelentés szerint a nyomásgyakorlás és elhallgattatás kultúrája nem állt meg itt: egy gyermekvédelmi nevelő szerint a vezetők szándékosan azt terjesztették, hogy a gyerekek hajlamosak szexuális visszaéléssel vádolni akár a vezetőket, akár a nevelőket, ha valamilyen döntés nem tetszik nekik, ezért ezeket nem kell komolyan venni.
2013 és 2016 között újabb ellenőrzések – három hatósági, öt fenntartói – zajlottak, azonban egyiknek sem lett következménye. 2016-ban pedig Magyar Bronz Érdemkereszttel tüntették ki Vásárhelyi Jánost, ugyanabban az évben, amikor a Fejér Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (TEGYESZ) feljegyzése szerint
egy gyerek nyomatékosan kérte a hatóságot, ne értesítsék arról a bicskei rendőrséget vagy a gyámhivatalt, hogy ő vallomást tett az igazgató ellen, mert ott „jóban vannak” vele, és segítenének neki.
Ezt követően lett öngyilkos egy olyan gyerek, aki korábban a gyermekotthonban nevelkedett, de az államtitkár szerint az iratokban alig van nyoma annak, hogy egyáltalán történt ilyen. Ezután is számos jelzés érkezett gyerekektől, többen végül az RTL-nek tálaltak ki. Rövid idővel később az igazgató jogviszonya megszűnt, előzetes letartóztatásba került, majd vádat emeltek ellene. Azonban még ekkor sem szűnt meg a vallomások befolyásolására irányuló nyomás: a jelentés szerint a fenntartóhoz olyan jelzés érkezett, amely szerint egyes munkatársak a tanúskodással kapcsolatban azt ismételték a gyermekeknek, hogy
János bácsi ártatlan.
Szisztematikusan és következetesen nem a valóságot látta a gyermekvédelmi rendszer, hanem azt, hogy egy jó hírnevű igazgató szava áll szemben olyan gyerekekével, akik rosszak, akiknek nem lehet hinni – összegezte a jelentés tanulságát Gyurkó Szilvia. Ezt bizonyítja az is, hogy 2019-ben Vásárhelyi védője deviáns, mentálisan beteg és befolyásolható személyiségnek nevezte a gyerekeket, és megkérdőjelezte, mennyire lehet hitelt adni a szavaiknak. Ennek ellenére 2019-ben elítélték az igazgatót, aki idén áprilisban szabadult a börtönből.

A sajtótájékoztatón az is elhangzott: a gyerekek számára jóvátételi alapot hoznak létre 1 milliárd forintból, a következő egy évben egy tanácsadó testület fogja követni a minisztérium munkáját, hogy felmérjék, hogyan működik az alap. Közvetlen jelzési utat hoz létre a kormány az érintetteknek.
Ezzel megkerülik az intézményi hierarchiát, lehetővé válik az anonim jelzés, a megszólaló gyerekeket és nevelőket pedig védelem fogja megilletni.
Súlyos vagy a vezetőt érintő ügyben kötelező lesz a független, külső vizsgálat, és a fenntartó mostantól előre be nem jelentett ellenőrzéseket is tarthat majd gyermekvédelmi intézményekben.
Azt is elárulta Gyurkó Szilvia, hogy az új minisztérium felállása óta már 48 személlyel kapcsolatban érkezett 199 jelzés a gyermekvédelmi rendszerből, ezeket mind vizsgálják. Az államtitkár szerint az már idén év végéig reális, hogy a 10 milliárd forintos gyermekvédelmi krízisprogram részeként megkezdjék a mintegy 800 szökésben lévő gyerek keresését, elhelyezését. Ezen felül ebből a keretből próbálnák rendezni 3000 elhelyezésre váró gyerek sorsát.
Nyitókép: A bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon elmúlt húsz évét feltáró vizsgálat eredményeit, valamint a gyermekvédelmi rendszer hiányosságait és rendszerszintű tanulságait bemutató sajtótájékoztatón Magyar Péter és Gyurkó Szilvia. Fotó: HVG / Reviczky Zsolt