Jacques Rogge, a NOB elnöke az idei EYOF zárógáláján Belgrádban. Az ifjúsági olimpia lebegett a szeme előtt? © hvg.hu

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) döntése sokakat meglepett, bár a nemzetközi sportéletben már egy ideje lehetett hallani az erre vonatkozó tervekről. Jacques Rogge-ot, a NOB elnökét emiatt már támadták is. Vannak ugyanis, akik e kezdeményezést az újraválasztásáért folytatott kampány részének tekintik, míg mások azt vetik a szemére, hogy a saját történelmét kezdte el írni. Rogge tevékenységében azonban az ifjúsági versenyek iránti elkötelezettség nem új keletű. Ő hívta ugyanis életre az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivált (EYOF), amely 1991 óta rendkívül sikeres, s igen sok tehetséges fiatalt kötelezett el az olimpiai mozgalom mellett.

Csakhogy az elmúlt időben (1990 óta) – annak ellenére, hogy a televíziós közvetítések révén egyre több emberhez jutnak el a sportversenyek – az élsportolók létszáma körülbelül a felére zsugorodott. A statisztikai adatok dráma romlásában nyilván szerepe van, hogy rengeteg új sportág jelent meg, amelyek szervezettségüket tekintve még csak most tartanak a kezdeteknél, mégis igen sokan művelik őket. De az innen származó elszívó erő hatása meg sem közelíti a társadalmi változásokét.

A globalizációval, s az olyan új technológiák megjelenésével, mint az internet, hirtelen kinyílt a világ, s az emberek, különösen a fiatalok figyelme számos a sporton kívüli dologra fókuszálódik. „Megváltoztak az értékek, s a nagy sportteljesítmények vagy az egészséges életmód iránti vágy csökkent. Ráadásul (Magyarországon nyilvánvalóan) a testnevelés iskolai oktatása veszített a jelentőségéből és színvonalából, így az arra alkalmas (a felkészítés szempontjából oly fontos 8-12 éves korosztályba tartozó) gyerekek közül kevesebben kerülnek a versenysport vonzáskörébe, mint korábban. Az ifjúsági olimpia e kihívásra kíván válaszolni. A céljai azonosak azzal, amit az EYOF esetében Európában már megfogalmaztak. Erősíteni az olimpiai eszmét; meghatározó vonzerőként megjelenni a fiatalok számára; oktató- és nevelő hatást kiváltani; életforma modellt ajánlani” – fejtette ki Lausanne-ból való hazaérkezése után Nagy Zsigmond, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) nemzetközi igazgatója.

Az első két pont különösebb magyarázat nélkül is érthető. Az oktató és nevelő hatástól az olimpiai mozgalomban azt várják, hogy a sport a gyerekeknek hasznos elfoglaltságot, pozitív programot ad, segíti társadalmi integrációjukat, s a személyes nemzetközi kapcsoltok kialakulása révén nagyobb empátiára lesznek képesek más nemzetek gyermekei iránt. Az életforma modell pedig nem más, mint olimpikonként élni: sportembernek lenni, s a mindennapokban is megtartani a tisztességes küzdelem eszményét.

Az idei EYOF záróünneopsége Belgrádban. Globális zászlóbontás jön © mob.hu

Az Ifjúsági Olimpiát abban a huszonhat sportágban kell megrendezni, amelyek az öt év múlva sorra kerülő londoni nyári játékok programján is szerepelnek, többek között erről tájékoztatták az előzetesen jelentkezett városok képviselőit a Lausanne-ban múlt héten tartott kétnapos munkaértekezleten.

A magyar küldöttségnek Kósa Lajos, az Ifjúsági Olimpiára pályázó Debrecen polgármestere, illetve Ujhelyi István az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára, illetve Kamuti Jenő, a MOB főtitkára is a tagja volt. A jelentkezők közül egyedül a magyar küldöttség juttatta kifejezésre azt az egységes szándékot, hogy a város, a kormány és az olimpiai bizottság teljes mértékben egyetért, közös elhatározással kívánja benyújtani és támogatni a pályázatot – tájékoztatta a MOB az MTI-t.

Belgrád visszalépése után Debrecen mellett kilenc város – Algír, Athén, Bangkok, Guatemalaváros, Kuala Lumpur, Moszkva, Poznan, Szingapúr és Torino – maradt versenyben a rendezés jogáért. A pályázatokat október 26-ig kell benyújtani, s a NOB november 12-én dönt a hivatalosan kandidáló városokról. A helyszínt februárban írásbeli szavazással jelölik ki a NOB tagjai.

Az egyes sportágakon belül a résztvevők számáról, illetve a kvalifikációs rendről az adott szakszövetségeknek kell dönteni, de a rendezési jogot elnyerő város is tehet javaslatot a sportágakra. Magyarországnak rossz hír, hogy az előzetes programtervben a csapatsportágak között nem szerepel a vízilabda. A rendezőkre vonatkozó kötelező érvényű előírás, hogy csak már meglévő létesítményekben lehet lebonyolítani a versenyeket.

A résztvevők szállás költségeit a NOB állja, a házigazdákat a versenyek rendezési költségei terhelik. Minden jelentkezőnek garanciát kell vállalnia, hogy a NOB 204 tagországának képviselői valamennyien beutazási engedélyt kapnak. Az egyelőre nem tisztázott, hogy a marketing- és televíziós jogdíjakból milyen arányban részesedik a rendező város.

„Amennyiben a NOB korábban hangoztatott elve változatlan marad, hogy az Ifjúsági Olimpia rendezését nem hatalmas országok, milliós fővárosaira szeretné bízni, hanem kisebb városoknak is lehetőség jut, akkor Debrecen az ott rendezett korábbi sikeres nemzetközi versenyek, valamint a magyar sport világszerte elismert nemzetközi tekintélye, eredményessége alapján hibátlan pályázattal bekerülhet a hivatalos pályázók közé” – mondta Kamuti Jenő.

Kósa Lajos az MTI-nek a következőképpen összegezte a NOB-nál tapasztaltakat: „A feladatot megkaptuk, bár sok részlet még nem teljesen tisztázott. Ha elhatározásunk szerint sikerül tökéletes pályázatot készíteni és a Lausanne-ban demonstrált közös akarattal pályázunk, reméljük bekerülünk a második körbe, a hivatalos pályázók közé.”

A Főnix Csarnok küzdőtere. Potenciális helyszín © fonixinfo.hu

A jelentkező városok névsorát látva sokan úgy gondolták, hogy a kis Debrecen teljesen esélytelen. Ezt a vélekedést megalapozni látszott, hogy a sokak szerint hirtelen ötletként előkerült rendezvényt kénytelenek lesznek nagyon sikeresen lebonyolítani, különben veszélybe kerül a NOB jelenlegi vezetésének pozíciója. Ehhez pedig nagyon sok pénz kell.

A Lausanne-i munkaértekezlet azonban jelentősen átírta e gondolatokat. Azt már az EYOF példája miatt sejteni lehetet, hogy ezúttal sem hajlandó a NOB makett-pályázatokkal foglalkozni, azaz csak tervezőasztalon lévő létesítmények láttán odaígérni a rendezési jogot. S most világossá tették, hogy csak meglévő létesítményekben lehet lebonyolítani a versenyeket. Ezzel kívánják ugyanis megakadályozni, hogy a rendezés költségei az egekig szökjenek. De nem akarnak megastadionokat sem, az atlétikai stadion befogadóképességét például minimum 10 ezer főben határozták meg.

„Ugyanakkor az ifjúsági olimpiát afféle kísérleti laboratóriumnak is szánják, ahol a jövő olimpiai sportágait és lebonyolítási rendszereit ki lehet próbálni. Elképzelhető például, hogy olyan összetett kerékpárversenyt rendeznek, ahol a pálya-, az országúti- és a hegyikerékpár- vagy BMX futamok összesítése után hirdetnek bajnokot. Sőt egészen új, az olimpiai programban nem szereplő sportágakat is kipróbálhatnak. A NOB illetékesei hangsúlyozták, hogy nagy kreativitást várnak a rendezőktől, s ők maguk is tanulni fognak, mert nincs etalon, amihez mérhető volna az első 2010-es esemény” – mondta Nagy Zsigmond.

Annyit azonban biztosan lehet tudni, s ez Debrecen malmára hajthatja a vizet, hogy az EYOF tapasztalatai azt mutatták: a nagyon nagy városok nem alkalmas helyszínek egy ekkora, körülbelül 3 ezer sportolót felvonultató rendezvény számára. Párizsban például, ahol remek EYOF-versenyek voltak, szinte üres lelátók előtt zajlottak az események, mert túl nagy volt (akár csak a sporton belül is) a konkurens rendezvények száma, illetve a metropolis hömpölygő életén éppen csak egy apró fodrot sikerült vetni. Egy kisebb városban sokkal nagyobb hatást lehet elérni, s így a világ számára is sokkal erőteljesebb lesz a verseny kisugárzása, akár a televíziós közvetítéseken át kapható, zsúfolt lelátókkal maghatározott látvány, akár pedig a jelen lévő sportolók és nézők élményei miatt is. A Debrecenben eddig megrendezett, s jelentős nemzetközi elismerést kiváltó világversenyek erre nagyon jó példát adtak.

„Ha Debrecen elnyerné a rendezést, annak óriási jelentősége volna a magyar sport számára. Legalább 20-25 évre lökést adhatna a magyar sport fejlődésének” – vélekedik a MOB nemzetközi igazgatója.

Meixner Zoltán