Sarkozy, aki New Yorkba érkezett az ENSZ egy újabb, klímaváltozásról tartott csúcsértekezletére, a The New York Timesnak adott interjújában ugyanakkor a fontosabb feltételnek azt nevezte, hogy a NATO-n belül növeljék Európa önálló védelmi képességeit.

"Azt kérem amerikai barátainktól, hogy értsék ezt meg. Egy önmaga önálló védelmére képessé váló Európa nem jelent kockázatot az amerikaiak számára" - hangoztatta a francia államfő a tekintélyes amerikai lap internetes honlapján közzétett interjúban.

Azután, "egy ilyen lépés csak abban az esetben történhet meg, ha Franciaország képviselői helyet kapnak az irányító testületek legmagasabb szintjén". "Ha e két feltétel kérdésében nincs előrelépés, nem lesz visszatérés" - fűzte hozzá.

Franciaország 1949-től alapító tagja volt a NATO-nak, 1966-ban azonban, Charles de Gaulle elnöksége alatt kivonult a szövetség egységes katonai irányítási szervezetéből, visszautasítva, hogy NATO-parancsnoklat alá helyezzen csapatokat vagy hogy területén NATO-támaszpontokat létesítsenek. Az 1990-es években, a délszláv háborúkat követően fokozta részvételét a NATO katonai műveleteiben, de az egységes irányítási rendszerbe nem tért vissza. Hervé Morin védelmi miniszter tíz napja említette meg egy párizsi konferencián, hogy Franciaország fontolgatja az észak-atlanti szövetségben játszott szerepének erősítését.

Franciaország NATO-beli szerepének napirendre emelése megfigyelők szerint újabb jele annak, hogy a májusban államfővé választott Nicolas Sarkozy erősíteni szeretné a francia-amerikai kapcsolatokat. Felkérésére 2008 márciusára elkészül a francia védelmi stratégia és NATO-szerepvállalás új - az 1994-ben szerkesztett helyébe lépő - "fehér könyve".