Kiszivárogtatások szerint a tervezet megkerüli Koszovó státusának a kérdését, és még csak nem is említi a dél-szerbiai tartomány esetleges függetlenné válásának a lehetőségét, amelyhez pedig az albánok eltökélten ragaszkodnak. Ugyanakkor abból indul ki, hogy Koszovó korábbi, 1999 előtti helyzetét sem lehet visszaállítani: a tartomány többé nem tagolódhat be a szerbiai közigazgatásba, és Szerbia "nem lehet fizikailag jelen" a területen. Koszovó pénzügyi önállóságot élvezne, és Belgrád beavatkozása nélkül köthetne megállapodásokat a nemzetközi pénzügyi intézetekkel. A nemzetközi ügyeket és a határok ellenőrzését ugyanakkor Belgrád intézné. 
    
A diplomáciai hármas szorgalmazza, hogy épüljenek ki különleges kapcsolatok Pristina és Belgrád között, és külön-külön folytassák az előrehaladást az euroatlanti integrációhoz vezető úton. A közvetítő csoport olyan területeken lát lehetőséget az együttműködésre, mint a nemzeti kisebbségek védelme, a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a menekültek ügyének megoldása, szociális biztonság, áramellátás és kultúra. Az együttműködésre közös testület felügyelne.

 Az Európai Uniót képviselő Wolfgang Ischinger német, valamint Frank Wisner amerikai és Alekszandr Bocan-Harcsenko orosz nagykövet először a Fatmir Sejdiu elnök és Agim Ceku kormányfő vezette albánokat fogadta, később a Vuk Jeremic külügyminiszter és Slobodan Samardzic Koszovó-ügyi miniszter alkotta küldöttséggel találkozott. Délután közvetlen konzultációk zajlottak a két fél között.

Egyelőre nehéz felmérni, hogy milyen hatással lesz a terv a jövőbeli tárgyalásokra. Az albán küldöttség tagjai úgy értelmezték azt, mint amely jelentős részben az ő követelésüket tükrözi vissza. Egyúttal hangoztatták, hogy ha december 10-ig nem lesz közös megoldás, Koszovó egyoldalúan kikiáltja a függetlenségét.    
    
Vuk Jeremic szerb külügyminiszter azt mondta, hogy szerinte a dokumentumban foglaltak alapján elérhető a megállapodás, de egyértelművé kell tenni, hogy a javaslat nem lép túl az ENSZ Biztonsági Tanácsának Szerbia szuverenitását és területi épségét elismerő 1244-es határozatán.