A lett és a bolgár kormány is túlélt egy bizalmatlansági indítványt

A száz tagú lett parlamentnek, a Saeimának mindössze 38 tagja szavazta meg az indítványt, 56 képviselő ellene voksolt; egy honatya tartózkodott, öt távolmaradt a szavazástól. A kabinet megbuktatásához a jelenlévő képviselők többségének támogatására lett volna szükség.

Kalvitis négypárti kormányát az elmúlt időben éles bírálatok érték a korrupcióellenes hivatal vezetőjének, Aleksej Loskutovsnak a felfüggesztésére vonatkozó döntése miatt. A kabinet a hivatal könyvvitelében mutatkozó szabálytalanságokra hivatkozva kérte a parlamenttől Loskutovs felmentését. Ezt azonban sokan politikailag motiváltnak tekintették, mert a hivatal előzőleg Kalvitis Néppártjának juttatott adományok körüli állítólagos szabálytalanságok ügyében is vizsgálódott.

A múlt héten több ezres tüntetésen követelték Kalvitis távozását - az egykori szovjet tagköztársaságban ez volt az egyik legnagyobb politikai megmozdulás a függetlenség 1991-es elnyerése óta. Két miniszter távozott a kormányból, az ügy ugyanis repedéseket okozott a kabinetben. A 2004 decembere óta hatalmon lévő Kalvitis - aki már a második kormányát vezeti - a leghosszabb ideje hivatalban lévő lett miniszterelnök a balti köztársaság függetlenségének elnyerése óta eltelt tizenhat évben.

A bolgár kormány is túlélte 

A 240 tagú törvényhozás 160 képviselője utasította el a szavazáson az indítványt, amelyet mindössze 61 honatya szavazott meg. Bolgár tanárok ezrei béremelést követelve szeptember 24-én kezdtek országos sztrájkot, amely mára megbénította a közoktatást a balkáni országban. A Szergej Sztanisev vezette hárompárti kormánykoalícióra növekvő nagy társadalmi nyomás nehezedik az életszínvonal emelése érdekében, a nyolcmilliós Bulgáriában ugyanis csak mintegy 400 leva (mintegy 51 ezer forint) az átlagkereset, ezzel pedig a balkáni ország sereghajtó az Európai Unióban.

Hírmagyarázók szerint a bizalmatlansági indítványnak - amelynek a kormánykoalíció fölényes parlamenti többsége miatt esélye sem volt az elfogadásra - az volt a valódi célja, hogy az ellenzék tovább erodálja a kormánypártok népszerűségét a vasárnapi helyhatósági választások előtt.

A bolgár tanárok kezdetben fizetésük kétszeresére emelését követelték, amit a kormány elutasított, mondván: ez elbocsátásokhoz vezethet, növelheti az inflációt, és veszélyeztetheti a gazdaságot. A tárgyalások jelenleg 67 százalékos emelésről folynak. Piaci elemzők viszont attól tartanak, hogy a kabinet enyhít majd a költségvetés szigorán, és megpróbálja felzárkóztatni a közszféra bérszínvonalát az - építőipari és ingatlanbefektetések által fűtött - magángazdaság béreihez.