II. csoport, 2. forduló:
Románia-Magyarország 31-29 (17-13)

gól: Maier 9/3, Stanca 4, Lecusanu 4/1, Lungu 4, Luca 3, Neagu 2, Bradeanu 2, Bese 2, Olteanu 1, illetve Görbicz 8/5, Tóth 8/2, Vérten 5, Hornyák 3, Ferling 2, Kovacsicz 1, Szűcs 1, Szucsánszki 1
kiállítások: 8, illetve 10 perc
hétméteresek: 5/4, illetve 7/7

Borbás Rita a román védők közé vetődik. Otthon erősebbek voltak © MTI

Mivel mindkét csapat győzelemmel nyitotta a tornát, egy újabb sikerrel szinte biztossá vált az olimpiai kvóta. A magyarokat füttyszó fogadta, amikor kivonultak melegíteni a pályára a japán-lengyel (29-27) ütközet után, de ezt leszámítva barátságos volt a légkör. Még pénteken több helyi szurkoló autogramot kért a magyar játékosoktól, Görbicz volt a kedvenc.

Az 5400 fős közönség a bemutatás közben is fütyült, a magyar himnuszt azonban viszonylag csöndben hallgatta végig.

Villámgyors két góllal nyitottak az amúgy brutálisan keményen védekező hazaiak, a Győrben légiós Bradeanu is betalált klubtárásának, Pálingernek. Az első magyar gól a 7. percben, 3-0-nál esett, előtte Dinu négy lövést védett.

Hét és fél percnél, 1-6-nál Hajdu János szövetségi kapitány időt kért. A fejmosás hatott, sikerült sorozatban háromszor betalálni, azonban Szűcs kiállítása alatt megint nőtt a különbség (9-5). Az első negyedórában a hazaiak kapusa 45, magyar kollégája pedig 0 (!) százalékkal védett.

A kapitány egyre többet cserélt, de nem akart összeállni az ütőképes alakulat. A románok sokkal hatékonyabban támadtak, a rivális pedig elöl vérszegény játékot mutatott be és sok volt a pontatlan átadás is. A 22. percben Pálinger – aki bokasérülés miatt három hetet kihagyott, és a bukaresti viadalon tért vissza – 1/14-es védési aránynál, 13-9-nél adta át helyét Herrnek, aki bravúros hárítással mutatkozott be.

A feljavult védekezésnek köszönhetően csökkent a hazaiak előnye, és a 26. percben, 14-12-nél ők is időt kértek. A szünet előtt Tóthot és Vértent is kiállították a dán bírók. A kettős létszámfölényben visszaállt a komoly román vezetés (16-12).

A második félidő elején Tóth kezdett el lövöldözni, nem is rossz aránnyal – hatból négy bement –, majd felzárkóztak hozzá a többiek, különösen Vérten. Görbicz egyre jobb passzokat adott, és – először a meccsen – elérhető közelségbe került az egyenlítés. Ez azonban nem következett be, mert a hazaiaktól Lungu felpörgött, és „visszaküldte” a cserepadra Herrt.

Az 53. percben, 29-25-nél a magyarok ismételten időt kértek, Hajdu átalakította együttesét. A románok előnye apadt ugyan, de a lendületünk megtört, amikor Szűcs megkapta harmadik – végleges kiállítást érő – kétperces büntetését. Ezzel eldőlt a csata, a hazaiak az újabb győzelmükkel kijutottak az olimpiára.

A vereség azt jelenti, hogy a japánok ellen vasárnap pontot kell szereznie a magyaroknak a pekingi indulási jogért. Az ázsiai csapat pénteken a románok ellen 11-7-re vezetett még, aztán összeomlott, míg szombaton bravúrral legyőzte a lengyel gárdát.

Hajdu János szövetségi kapitány: „Sok hibával játszottunk, a románok rákényszerítettek minket a rontásokra. Az egész meccsen rohantunk az eredmény után. Kétszer is megközelítettük őket, de aztán megint megléptek. Ez rengeteg energiát vett el. A hazai csapatban a kapusteljesítmény egészen fantasztikus volt. A japánokat nem szabad lebecsülni, a románok ellen sokáig vezettek, a lengyeleket pedig legyőzték. Szokatlan stílusban játszanak, gyorsak, sokat futnak. Ezekkel együtt kötelező vasárnap nyerni és ki kell jutni az olimpiára!”

Pálinger Katalin csapatkapitány: „Jó, izgalmas meccset játszottunk. A védekezésben és a kapusposzton is több kell. Az elsődleges cél, hogy vasárnap legyőzzük a japánokat, és megszerezzük az olimpiai kvótát. Voltak most is bíztató jelek, és ez jó a záró csata előtt. Most a románok nyertek, de Pekingben mi fogunk ellenük!”