Mellár Tamás: Bezárult a kör, csapdában a magyar gazdaság
Elég megnézni a 2025-ös év első negyedéves számait és láthatjuk, nincs semmi túlzás ebben az értékelésben.
"Kétszázkét ország kinyilatkoztatta, hogy mindenképpen ott lesz a pekingi olimpián. Magyarország részvétele is biztos, még akkor is, ha a hazai vagy a nemzetközi politika esetleg másképp gondolja" - erősítette meg a pekingi felkészülésről szóló előadásában Molnár Zoltán, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) ügyvezető igazgatója. A sportvezető hozzátette: ugyanannyi állami pénzt fordíthattak az olimpiai felkészülésre, mint négy éve, egyedül a cselgáncsozóknak sikerült több kvótát szerezniük, mint Athén előtt. A tavalyi világversenyek alapján Magyarország a 10-11. a világon, ami biztató, csakhogy eközben a legtöbb ország tavaly inkább az olimpiai kvalifikációra helyezte a hangsúlyt.
Molnár Zoltán tényként jegyezte meg, hogy a magyar versenysport teljesítménye az elmúlt négy nyári olimpia alatt az érmeket tekintve 24, az olimpiai pontok alapján 23 százalékkal esett vissza. A jelenlegi állapot szerint 142 sportoló harcolta ki a pekingi részvételt, így a magyar csapat létszáma Pekingben 160-170 fő lehet, míg Athénban több mint 200-an indultak. Tőlük a MOB-igazgató szerint összesen 18 érem - közte 5-6 arany - és 130 olimpiai pont várható, amellyel a legjobb 20 ország közé lehet kerülni.
A legeredményesebb magyar sportegyesület, vagyis a Bp. Honvéd elnöke, Molnár Imre elmondta: miközben az olimpikonok felkészülésének 60-80 százaléka a kluboknál folyik, addig az állami támogatásoknak mindössze a 10-15 százalékát kapják az egyesületek. A legutóbbi három olimpián a pontok számának 55 százalékát a hat legeredményesebb klub versenyzői szállították, a magyar csapat ötkarikás szereplését döntően három klub - a Bp. Honvéd, a Vasas és az MTK - sportolóinak teljesítménye határozza meg. "Tervezhető jövőképre van szükség, mert ez így nem mehet tovább. Az egyre romló helyzet megállítását az alapoknál, az egyesületeknél kell kezdeni" - hangsúlyozta a Honvéd-elnök.
Elbert Gábor sportszakállamtitkár a sporttörvény őszre tervezett módosításairól elmondta, szeretnék elérni, hogy az élsportolókra is terjesszék ki az ekhót. Mivel jelenleg csak négy megyében működik sportigazgatóság, ezért átalakítanák a sport területi irányítási rendszerét, mégpedig alulról, a kistérségek felől építkezve. A köztestületek számának csökkentése kapcsán a szakállamtitkár elmondta: még nincs végleges elhatározás, és szerinte az a legkevésbé fájdalmas megoldás, ha marad a jelenlegi rendszer.
Molnár Zoltán tényként jegyezte meg, hogy a magyar versenysport teljesítménye az elmúlt négy nyári olimpia alatt az érmeket tekintve 24, az olimpiai pontok alapján 23 százalékkal esett vissza. A jelenlegi állapot szerint 142 sportoló harcolta ki a pekingi részvételt, így a magyar csapat létszáma Pekingben 160-170 fő lehet, míg Athénban több mint 200-an indultak. Tőlük a MOB-igazgató szerint összesen 18 érem - közte 5-6 arany - és 130 olimpiai pont várható, amellyel a legjobb 20 ország közé lehet kerülni.
A legeredményesebb magyar sportegyesület, vagyis a Bp. Honvéd elnöke, Molnár Imre elmondta: miközben az olimpikonok felkészülésének 60-80 százaléka a kluboknál folyik, addig az állami támogatásoknak mindössze a 10-15 százalékát kapják az egyesületek. A legutóbbi három olimpián a pontok számának 55 százalékát a hat legeredményesebb klub versenyzői szállították, a magyar csapat ötkarikás szereplését döntően három klub - a Bp. Honvéd, a Vasas és az MTK - sportolóinak teljesítménye határozza meg. "Tervezhető jövőképre van szükség, mert ez így nem mehet tovább. Az egyre romló helyzet megállítását az alapoknál, az egyesületeknél kell kezdeni" - hangsúlyozta a Honvéd-elnök.
Elbert Gábor sportszakállamtitkár a sporttörvény őszre tervezett módosításairól elmondta, szeretnék elérni, hogy az élsportolókra is terjesszék ki az ekhót. Mivel jelenleg csak négy megyében működik sportigazgatóság, ezért átalakítanák a sport területi irányítási rendszerét, mégpedig alulról, a kistérségek felől építkezve. A köztestületek számának csökkentése kapcsán a szakállamtitkár elmondta: még nincs végleges elhatározás, és szerinte az a legkevésbé fájdalmas megoldás, ha marad a jelenlegi rendszer.
