Tőkés – aki egyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke is – az Európai Szabad Szövetség (EFA) és a Zöldek közös európai parlamenti frakciójának Marosvásárhelyen zajló konferencia céljának elsősorban a már működő európai autonómiák, illetve a nemzeti kisebbségek függetlenedési szándékainak ismertetését nevezte. A skót, baszk, flamand, orosz, walesi, macedón, rétoromán, német, cseh, magyar és csángó nemzeti kisebbségek helyzetéről, autonómiatörekvéseiről tárgyalnak.

A bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) beszámolója szerint Tőkés elmondta: „Az Erdély-kérdés, akárcsak az észt kérdés vagy lengyel kérdés, európai uniós kérdés is egyben, és az önálló külpolitikai érdekérvényesítésnek helye van.”

Az Erdélyi Krónika szerint az EFA vezetői olyan európai modelleket mutattak be, amelyekben a kisebbségi közösségek az elszakadást, az önálló államalapítást tekintik céljuknak. Emiatt Tőkés Lászlónak, a frakció tagjának el is kellett magyaráznia, az erdélyi magyarság Románián belül szeretné kivívni a maga számára az autonómia bizonyos formáit.

Ugyanez a lap vezércikkében felidézi a skót képviselő felszólalását is, amely Skócia teljes függetlenedését is előrevetítette. Az előadások a román közgondolkodás sodrába kerülve azt üzenhetik, hogy a népek, népcsoportok telhetetlenek, sem a kulturális autonómiával, sem a társnemzeti státussal, sem az önálló parlamenttel nem érik be, mindig többet akarnak, végső céljuk pedig a teljes elszakadás, az önálló államiság megteremtése.

„Ha ezzel a következtetéssel marad a román társadalom, akkor kár volt elhozni Marosvásárhelyre a nyugat-európai szövetségeseket. Jelenlétük nemhogy előremozdítaná az erdélyi magyar belső önrendelkezés ügyét, hanem inkább beoltja a román társadalmat a magyar közösség törekvései ellen” – olvasható a cikkben. A kommentátor szerint a félelmek helyett pozitív fogalmakkal kellene társítani a kisebbségi jogköveteléseket, például azzal a gondolattal, hogy a pozitív megelőzés a szecesszió legjobb ellenszere.