A kutatások során a tudósok arra szeretnének a választ kapni, hogy mi okozta az ókor egyik legnagyobb városának a pusztulását. A teotihuacani piramisokat az aztékok fedezték fel Kr. u. 1500 körül, nem sokkal a spanyol hódítók érkezése előtt. Ám mind a mai napig vajmi kevés ismert arról a civilizációról, amely ezt a hatalmas várost létrehozta, majd 700-ban felgyújtotta és elhagyta. Fénykorában - Kr. u. 500 körül - a városnak kétszázezer lakosa volt, annyi, amennyi abban az időben Rómának.

A világ harmadik legnagyobb piramisának számító, 65 méter magas Nap-piramis alatti barlangrendszert az 1970-es évek elején fedezték fel, ám hamarosan lepecsételték. Az összes vonatkozó információ elveszett, miután a barlangrendszert felfedező régész elhunyt.

A júliusban kezdődő feltárások során a kutatók megszeretnék vizsgálni a piramis alatt nyolc méter mélységben lévő barlangrendszert, valamint a hozzákapcsolódó 90 méter hosszú alagutat. A kutatást irányító Alejandro Sarabia mexikói régész szerint a vizsgálatok révén kiderülhet, hogy milyen szertartásokat végeztek azok az emberek, akik egykor benépesítették a várost. Az aztékok, amelyek szent helynek tartották a várost, Teotihuacannak, azaz Az istenek helyének, vagy annak a helynek nevezték, ahol az emberek istenekké válnak. "Úgy véljük, hogy a barlangrendszer rituális célokat szolgált. Az emberek adományaikat az alagút legelején helyezhették el" - hangsúlyozta Alejandro Sarabia.