Az orosz szárazföldi erők főparancsnokságának szóvivője szerint heves harcok dúlnak Chinvali területén. Mint mondta, a grúz erők közvetlen irányzással, harckocsik toronylövegeiből és gránátvetőkkel lövik az orosz békefenntartó katonák elhelyezési körleteit.

A legfrissebb jelentések szerint tizenkét orosz katona meghalt és mintegy 150 megsebesült a Dél-Oszétiában állomásozó orosz békefenntartók közül - közölte szombaton Anatolij Nagovicin, az orosz vezérkari főnök helyettese. Az orosz külügyminiszter szerint a halálos áldozatok száma 1500-ra rúg.

"A támadó grúz fegyveres alakulatok lőtték az orosz békefenntartók elhelyezési körleteit, ennek következtében tíz katonánk meghalt, mintegy harminc pedig megsebesült" - mondta a főparancsnokság szóvivője.

Grúz rakétavetők © AP

A grúz és a dél-oszét erők között csütörtökről péntekre virradóra törtek ki ismét heves harcok. Mindkét fél a másikat vádolja az ellenségeskedések kiújulása miatt.

A grúz erők azt követően indítottak támadást Chinvali, a dél-oszét főváros ellen, hogy Mamuka Kurasvili, a grúz békefenntartó műveletek vezetője közölte: a tbiliszi kormány amellett döntött, hogy helyreállítja az alkotmányos rendet Dél-Oszétiában.

Később arról érkeztek hírek, hogy orosz harckocsik, hadianyaggal megrakott katonai tehergépkocsik és "önkéntesek" indultak útnak pénteken az észak-oszét fővárosból, Vlagyikavkazból. Előzőleg Vlagyimir Putyin orosz kormányfő kijelentette, hogy Grúziának a Dél-Oszétia elleni agresszió miatt orosz válaszlépésekkel kell számolnia.

Reggel még arról érkeztek hírek, hogy Chinvaliban több mint 15 polgári személy vesztette életét. Leégett a parlament épülete, megrongálódott a kormányzati épületegyüttes, kigyulladt több emeletes lakóház és más építmény a belvárosban.

A Szovjetunió felbomlásának idején az éledő grúz nacionalizmustól tartva Dél-Oszétia vezetői bejelentették, hogy külön akarnak válni Grúziától, és egyesülve Észak-Oszétiával, Oroszországhoz akarnak tartozni. Rövid, de heves harcok után Dél-Oszétia gyakorlatilag elszakadt Grúziától, noha nemzetközi jogi szempontból senki nem ismeri el önállóságát, még legfőbb támogatója, Moszkva sem.

Az 1992-ben megkötött tűzszüneti megállapodás értelmében orosz-grúz-oszét békefenntartó erők őrzik a felek között meghúzott tűzszüneti vonalat.

Mihail Szaakasvili grúz elnök, aki szeretné, ha országa csatlakozhatna a NATO-hoz, legfőbb céljai között tartja számon a szakadár területek visszaterelését Tbiliszi fennhatósága alá, s ennek nyomán kiújult a felek között a korábbi években szunnyadó ellenségeskedés.



A dél-oszétiai ellenségeskedések azonnali beszüntetését sürgette az Európai Unió soros elnökségét adó Franciaország, és ilyen értelmű nyilatkozatok jelentek meg pénteken Brüsszelben, Berlinben, Londonban, Kijevben és Ankarában is.

Nemzetközi reakciók

Franciaország felszólítja az összes érdekelt felet, hogy azonnal fejezze be az ellenségeskedéseket, és haladéktalanul kezdje újra a tárgyalásokat, mert csak ezek révén oldható meg a válság - hangoztatta a párizsi külügyminisztérium. A közleményben Franciaország az elkötelezettségét hangsúlyozza Grúzia szuverenitása és területi egysége mellett "a nemzetközileg elismert határok között".

Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár több ízben is tárgyalt a nap folyamán orosz és grúz illetékesekkel, és nyugalomra intette őket. Azt tervezi, hogy a színfalak mögött folytatja a konzultációkat. Nem hivatalos NATO-források szerint a szövetség óvatos, nem akarja elkötelezni magát egyik oldalon sem. Nem hívták egyelőre össze a nagykövetek tanácsát sem, ami megszokott lépés válsághelyzetben. Grúzia eltökélten törekszik a belépésre a NATO-ba, de még távol áll tőle.

Angela Merkel német kancellár a legnagyobb fokú mérsékletre intette a feleket, követelte minden erőszakos cselekedet leállítását, és hangsúlyozta, hogy ebben szilárd egyetértés van uniós, EBESZ-es és NATO-s partnereivel.

Ankara közvetlen tárgyalásra szólította fel a feleket, s közben arra is figyelmeztetett, hogy a harci cselekmények veszélybe sodorják a térség békéjét és biztonságát. Kijev is a nyugtalanságának adott hangot, s kiállt Grúzia területi egysége és szuverenitása mellett, és felajánlotta szolgálatait a békés rendezés érdekében. London tűzszünetre és békés párbeszédre szólította fel a feleket, saját állampolgárait pedig eltanácsolta a Grúziába utazástól.

Lech Kaczynski lengyel elnök elfogadhatatlannak minősítette a Grúzia belügyeibe való beavatkozást. "Grúzia szuverenitását nemzetközileg elismert határai között minden feltétel nélkül tiszteletben kell tartani" - hangoztatta az elnök egy közleményben, de Oroszországot nem említette név szerint.

A litván külügyminiszter bejelentette, hogy a helyszínre utazik, és Grúziában első kézből tájékozódik a helyzetről, hogy azután tájékoztathassa európai uniós partnereit. A külügyminisztérium egy másik közleményében bírálta Oroszországot, mondván, hogy képtelen ellátni a békefenntartó feladatot Dél-Oszétiában.

Washington már csütörtök éjszaka arra kérte Moszkvát, hogy igyekezzék rábeszélni Dél-Oszétia vezetőit a harcok leállítására. Gonzalo Gallegos, az amerikai külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy Washington szoros kapcsolatban van az orosz és a grúz vezetéssel. Hangsúlyozta: az Egyesült Államok Grúziát is visszafogottságra kérte. Az amerikai külügyi szóvivő aggasztónak nevezte a kialakult helyzetet.

A harcok beszüntetését szorgalmazta a NATO-n és az EU-n kívül az Európa Tanács és az EBESZ is.

Magyarország aggódik a dél-oszétiai konfliktus miatt

A magyar külügyminisztérium aggodalommal figyeli a Dél-Oszétiában kirobbant konfliktust, Magyarország szerint minden eszközzel meg kell akadályozni a harcok folytatódását - mondta Kohári Lajos, a tárca helyettes szóvivője.

"Az emberéleteket követelő összecsapások veszélyeztetik a térség egyébként is törékeny békéjét és stabilitását. Miden eszközzel törekedni kell arra, hogy a katonai konfrontáció további eszkalálódását megakadályozzuk" - mondta Kohári Lajos. A Külügyminisztérium arra kéri a Grúziába készülő magyarokat, hogy fontolják meg utazásukat - tette hozzá.