© AP

Michael Denison, a londoni Királyi Külügyi Intézet - székhelye után közkeletű nevén: Chatham House - kutatója nyilatkozatában kifejtette, hogy az események menetére visszatekintve tévesnek bizonyult Mihail Szaakasvili grúz elnöknek az a kalkulációja, amely szerint Dél-Oszétia nem egy életképes, független állam, az ott állomásozó orosz csapatok helyzete kétségbeejtő, és a chinvali rendszer menten összeomlik, mihelyt a grúz csapatok bevonulnak.

Megítélése szerint az orosz beavatkozás célja az, hogy Dél-Oszétiát és Abháziát tartósan elszakítsák Grúziától. Az oroszok arra törekednek, hogy többé-kevésbé teljesen lerombolják a grúz katonai potenciált, elejét véve annak, hogy hasonló támadás megismétlődhessen a két terület ellen - magyarázta. Mint mondta, nem lepné meg, ha Dél-Oszétia és Abházia körül Moszkva egyfajta ütközőzónát alakítana ki, ami erősebb pozíciót biztosítana számára a térséggel foglalkozó nemzetközi tárgyalásokon.

A grúz elnöknek arról a felvetéséről, amely szerint az oroszok kormányának a megdöntését akarják elérni, a brit szakértő kijelentette, hogy talán valóban ez a stratégiai cél, így a mostani konfliktus "örvendetes mellékterméke lenne az oroszok számára, ha az (a Szaakasvili-rendszer bukása) ténylegesen bekövetkezne". Hasonló "mellékhatásként" értékelte Moszkva szempontjából, ha sikerülne elijeszteni a Grúziában befektető vállalkozásokat, illetve azokat, akik alternatív megoldásként nem orosz olajvezetéket vesznek igénybe a dél-kaukázusi térségben. Az utóbbival kapcsolatban figyelemfelkeltőnek nevezte, hogy az azerbajdzsán és a kazah kormány máris felfüggesztette az olajszállításokat Grúzián át.

A Die Presse című konzervatív újságban az Innsbrucki Egyetem nemzetközi jogi professzora a koszovói függetlenséggel vonta párhuzamba a dél-oszétiai konfliktust, és úgy vélte, hogy Oroszország - a "Jugoszlávia-konfliktus nagy politikai vesztese" - most ügyesen a Koszovó-kártyát játssza ki. Ami megadatott (az elszakadás lehetősége) a koszovóiaknak, azt a déloszétoktól sem szabad megtagadni - írta Peter Hilpold az érvelés megvilágítására. Szerinte még csak meg sem fogják próbálni, hogy az ENSZ alapokmányának az erőszak alkalmazását tiltó rendelkezéseit egyértelműen megsértő grúziai orosz intervenciót legalább látszólag igazolják a nemzetközi jog alapján.