A legnagyobb orosz közvélemény-kutató intézet, a VTsIOM kérdésére, hogy ki a bűnös a dél-oszétiai konfliktusban, a megkérdezettek 54 százaléka okolta Grúziát és másik 22 százalékuk az Egyesült Államokat. További 12 százalék szerint Oroszország, Dél-Oszétia és Grúzia együttesen felelős a konfliktusért.

Az 1594 fő részvételével Oroszország 46 régiójában augusztus 10. és 13. között készült felmérés során a megkérdezettek 83 százaléka nevezte háborúnak a konfliktust. Arra a kérdésre, milyen politikát kell folytatnia Oroszországnak, a megkérdezettek 57 százaléka felelte, hogy Moszkvának be kell avatkoznia, meg kell állítania minden katonai akciót és sürgősen meg kell kezdenie a béketárgyalásokat.

A Levada független közvélemény-kutató intézet egy másik felmérése szerint az oroszok közel fele véli úgy, hogy Dél-Oszétiát Oroszországhoz kellene csatolnia, míg egyharmaduk szerint a szakadár grúziai területnek független országgá kell válnia.

Közben Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szerdán közölte, hogy kész részt venni békefenntartó rendezésben a két szakadár grúziai tartományban és segíteni a béketárgyalások megszervezését. „Az ENSZ kész segíteni a nemzetközi tárgyalásokat és hozzájárulni az esetleges békefenntartáshoz vagy más abháziai és dél-oszétiai rendezéshez” – hangsúlyozta közleményében a szervezet vezetője. Kijelentette, hogy kész felhasználni jószolgálati szerepét a térség békéjének és biztonságának helyreállításában a hatnapos grúz-orosz háború után.

Abházia és Dél-Oszétia az 1990-es évek elején vívott háborúk után vált ki Grúziából és kiáltotta ki függetlenségét, amelyet egyetlen állam sem ismert el. Oroszország politikailag és gazdaságilag támogatja a két szakadár területet. A válság a múlt héten robbant ki, amikor grúz csapatok léptek dél-oszét területre, hogy visszaszerezzék a szakadár terület feletti ellenőrzést.

Az ENSZ kis létszámú fegyvertelen katonai megfigyelő csoportot tart fenn Abháziában 1993 óta, amely az abház szakadárok és a grúz kormány közötti fegyverszünet betartásán őrködik. Az új ENSZ-intézkedésekhez, közöttük fegyveres békefenntartók Grúziába küldéséhez szükség van a Biztonsági Tanács jóváhagyásához.

Az ENSZ eddig szerény szerepet játszott az augusztus 7-én kezdődött válság megoldásában. A Biztonsági Tanács öt sürgősséggel összehívott tanácskozásán sem tudták elfogadni a tűzszünetre felszólító határozattervezetet. A találkozókat a hidegháborút idéző, az orosz és az amerikai ENSZ-nagykövet közötti szenvedélyes vádaskodások jellemezték.

Az EU soros elnöki tisztét betöltő Franciaország jelenleg dolgozza át a hatpontos francia béketerv alapján benyújtott határozattervezetet, amely előírja majd nemzetközi békefenntartók Grúziában küldését a tűzszünet ellenőrzésére.

Ban Ki Mun üdvözölte, hogy Grúzia és Oroszország elfogadta a Nicolas Sarkozy francia elnök javasolta tűzszüneti tervet, de hozzátette: a grúziai konfliktusok megoldása a nemzetközi közösség összehangolt erőfeszítését igényli. A világszervezet főtitkára támogatásáról biztosított egy olyan megoldást, amely „teljes mértékben tiszteletben tartja Grúzia területi épségét és szuverenitását”.