Segélyére várók Darfurban. Lassan halad a nyomor felszámolása © AP

Az ENSZ bécsi központjában pénteken közzétett beszámoló előszavában Ban Ki Mun, a világszervezet főtitkára aláhúzta, hogy a legfontosabb célkitűzés, a nyomor felszámolása hosszú távon kétségkívül elérhetőnek tűnik, de teljesüléséhez további lankadatlan és közös erőfeszítések szükségesek.

Az ENSZ millenniumi közgyűlésén, 2000-ben 189 tagállam írta alá a nyolc átfogó fejlesztési irányt megfogalmazó programot. A 2015-re kitűzött célok között szerepel a szélsőséges szegénység és éhínség csökkentése, a mindenkire kiterjedő alapfokú oktatás megteremtése, a nemek közti egyenlőség előmozdítása, a gyermekhalandóság csökkentése, az AIDS és más betegségek elleni küzdelem, a fenntartható környezet biztosítása és a globális partnerség kialakítása.

A pénteken nyilvánosságra hozott beszámoló rámutat, hogy 2005-re a szélsőséges nyomorban élők száma az 1990-es 1,8 milliárdról 1,4 milliárdra apadt, és valószínűsíthető, hogy a nyomor globális aránya a felére zsugorodik 2015-re, ám az átfogó adatok elfedik az egyes régiók között továbbra is meglévő óriási különbségeket.

Míg a csökkenés elsősorban Kelet-Ázsiában következett be, addig más vidékeken a fejlődés elenyésző volt, sőt Afrikának a Szaharától délre elterülő részében és a Független Államok Közösségéhez (FÁK) tartozó országokban egyenesen nőtt a szegények száma. Ráadásul az egekbe szökő élelmiszer- és olajárak azzal fenyegetnek, hogy a kedvező általános irányzat ellenére sokan ismét nyomorba süllyednek.

A jelentés utal arra, hogy a főtitkár kezdeményezésére a Közgyűlés őszi ülésszakán kiemelt hangsúllyal vitatják meg a nyomor, az élelmiszerválság, a klímaváltozás és a gazdasági fejlődés egymással összefüggő kérdéseit.

A beszámoló egyebek között kiemeli, hogy az elemi iskolai látogatottság szintje 90 százalékosra emelkedett a világ nagy részén; a kanyaró okozta halálesetek száma 2000 és 2006 között a harmadára esett vissza, és a fejlődő országokban a gyermekeknek már a 80 százaléka részesül védőoltásban; 1990 óta több mint másfél milliárd ember jutott először tiszta ivóvízhez, jóllehet még mindig csaknem hárommilliárdan élnek olyan körzetekben, ahol a szűkös készletek miatt nincs elegendő víz; a magánszektor közreműködésével a legszegényebb államokban is terjedőben van a mobiltelefon használata, mint ahogy ugyancsak javult az alapvető gyógyszerek beszerezhetősége; az adósságok leírásának köszönhetően a fejlődő országok 2006-ban az exportból származó bevételüknek már csak 6,6 százalékot költötték a hitelek törlesztésére a 2000-es 12,5 százalék helyett.

A millenniumi jelentés rámutatott arra is, hogy noha a megelőzési programok eredményeként az évente újonnan megfertőződött HIV-esek száma a 2001-es 3 millióról 2,7 millióra apadt 2007-re, és az elhalálozási ráta is egytizeddel csökkent, az AIDS vírusát magukban hordozók száma 29,5 millióról 33 millióra emelkedett 2007-re. A fertőzöttek java része a Szaharától délre fekvő afrikai országokban él, 60 százalékuk nő.

A világszervezet megítélése szerint, ha az államok nem kettőzik meg eddigi erőfeszítéseiket, a fő célok közül néhányat – például a nők helyzetének javítását, az éhező gyermekek számának csökkenését, a környezeti problémák megoldását – nem sikerül elérni 2015-re.