A magyar expedíció tagjai mögött a 8463 méteres Makalu magasodik fenyegetően

A kéthetes gyalogtúra Tumlingtarból indult, az expedíciót 65 serpa teherhordó kísérte az alaptáborig a trópusi hőségben, majd feljebb a mínuszokban. Április 27-én érték el az úgynevezett Kis v. Déli Alaptábort 4830 méteren, majd négy nap elteltével (május elsején) a Francia, más néven Makalu Alaptábort 5690 méter magasságban. A kommunikáció továbbra sem kielégítő, a műholdas rendszer nem működik tökéletesen.

A felszerelés egy része csak másnap érkezett meg, és sajnos kiderült, hogy Sterczer Hilda magashegyi bakancsát ellopták a szállítás során, így egyelőre Kollár Lajos cipőjén osztoznak ketten. A táborok kiépítését ez természetesen lassítja. A 8463 méter magas hegy meghódítását idén több expedíció is fejébe vette, így a magyar csapat tizenöt másik vállalkozással osztozik az alaptáboron.

Nem árt ugyanakkor megemlíteni, hogy az alpinista csoportok nagy része oxigénpalackokkal és magashegyi teherhordókkal vannak „felszerelve”, aminek köszönhetően jelenleg körülbelül háromszor annyi a serpa, mint a hegymászó. A magyar csapat viszont nem használ semmilyen külső segítséget.

A Kollár Lajosból, Erőss Zsoltból, Mécs Lászlóból és Sterczer Hildából álló négyes nem sokat pihent az érkezés után, hiszen már másnap a sátrak minél gyorsabb felállítása mellett döntöttek. Fizikailag mindannyian jó állapotban vannak annak ellenére, hogy három nap leforgása alatt háromezer méter szintkülönbséget kellett megtenniük; csak a kisegítő személyzet egy-két tagjának kellett rosszullét miatt elhagynia a tábort.

Május ötödikére az Erőssből, Mécsből és Sterczerből álló gárda egy nap leforgása alatt sikeresen felállította az első tábort 6200 méteren, és visszatértek az alaptáborba pihenni. Két nap múlva feltehetően ugyanez a csapat újra felkerekedik, és már a második tábor felállítását tűzi ki célul. Az expedíció vezetője szerint az időjárás változó, de az alsóbb táborok felállítását talán nem veszélyezteti.