szerző:
MTI/hvg.hu

Szerda délután újabb tüntetések lesznek Teherában. Elemzők szerint van esély arra, hogy a mostani tiltakozások olyan komoly, hiteles mozgalom létrejöttébe torkolljanak, amely felérne egy ellenzéki párttal. De tévedés lenne arra következtetni az utóbbi napok teheráni fejleményeiből, hogy Irán forradalmi változások küszöbén áll.

Újabb tiltakozó akciót szerveznek szerda délutánra az iráni elnökválasztáson a hivatalos eredmények szerint alulmaradt Mir Hoszein Muszavi hívei - közölték a politikust támogató mozgalom tagjai. Teherán egyik legnagyobb terére, a Haft-e Tirre hirdették meg a gyűlést közép-európai idő szerint fél négyre. Muszavi egyelőre nem jelentette be nyilvánosan az újabb összejövetelt. A mérsékelt konzervatív politikus hívei a múlt heti elnökválasztás eredményének kihirdetése, vagyis szombat óta minden nap tiltakozó megmozdulást tartottak az iráni fővárosban. A belügyminisztérium hétfőn betiltott minden, Muszavit támogató gyűlést vagy felvonulást, aznap mégis több százezren vonultak föl Teheránban a választási csalások ellen tiltakozva. A rendfenntartó erők hétfő este összecsaptak a tüntetőkkel, az állami rádió szerint hét tiltakozó életét vesztette, sokan megsebesültek.

Eközben Washington arra kérte a Twitter közösségi portált, hogy halassza el karbantartását, amely a szolgáltatás felfüggesztését vonta volna maga után, annak érdekében, hogy az iráni ellenzékiek használhassák az internetes fórumot az elnökválasztást követő napokban - közölte kedden egy amerikai külügyi illetékes. A névtelenséget kérő tisztviselő elmondta, hogy a hétvégén a külügyminisztérium kapcsolatba lépett a mikroblogok portáljának irányítóival, emlékeztetve őket arra, hogy "nagyon fontos kommunikációs eszközről van szó, Iránban is". A Twitter ugyanis, amely rövid üzeneteket közvetít a világhálón, egyike volt az utolsó kommunikációs eszközöknek, miután a teheráni kormány bezáratott számos internetes oldalt, felfüggesztettek ellenzéki lapokat, továbbá korlátozták vagy felfüggesztették az sms-küldések szolgáltatását. A pénteki iráni elnökválasztás eredményét vitató ellenzéki tüntetők a Twittert használták fel, hogy ellenállásra szólítsanak fel és beszámoljanak a rendőrökkel, valamint az újraválasztott elnök, Mahmúd Ahmadinezsád híveivel való összecsapásokról. Ugyancsak itt voltak láthatók fotók a megölt vagy megsebesített tüntetőkről is.

Tüntetések Teheránban
© AP
Elemzők szerint van esély arra, hogy a mostani tiltakozások olyan komoly, hiteles mozgalom létrejöttébe torkolljanak, amely felérne egy ellenzéki párttal. Ezzel jócskán megváltozna a jelenlegi teokratikus rendszer, amelyben megkérdőjelezhetetlen a papság elitjének korlátlan hatalma - írta szerdai elemzésében az amerikai AP hírügynökség. Annak is megvan az esélye, talán több is, mint az előbbi eshetőségnek, hogy hatalmának megroggyanásától tartva, a papság megszabadul az általa eddig támogatott, keményvonalas Mahmúd Ahmadinezsád elnöktől. Ehhez azonban az kell, hogy ne apadjanak el a tiltakozások, sőt át kell terjedniük a fővárosról más városokra is. Bizonyos támogatást kell kapniuk a papság egyes köreiből is, vagyis belső repedéseknek kell keletkezniük a teokratikus rendszer építményének falán.

A Nyugat folytonos provokálásával, a gazdaság szakszerűtlen irányításával és a legutóbbi elnökválasztás feltételezett meghamisításával Ahmadinezsád maga ellen hangolta az iráni középosztály jelentős részét. Éppen ez a réteg volt 1979-ben az iszlám forradalom fő hajtóereje, így az iszlám köztársaság vezetői most lényegében ugyanazzal a népi elégedetlenséggel szembesülnek, amelyet az 1979-es iszlám forradalomban a maguk szolgálatába tudtak állítani a sah uralmának megdöntéséhez.

A mostani tüntetések nagyban különböznek a diákok vezette 1999-es tiltakozó akcióktól, amelyek végül is nem értek el semmilyen változást az iszlám köztársaság teokratikus rendszerének arculatában. Az első és legfontosabb különbség éppen a középosztály részvétele a jelenlegi tiltakozó mozgalomban. További fontos eltérés, hogy a mostani utcai tiltakozások élén nem amatőrök állnak, mint 1999-ben, hanem egy tapasztalt, nehézsúlyú profi politikus, Mir Hoszein Muszavi egykori kormányfő, aki a hivatalos eredmények szerint alulmaradt a minap lezajlott iráni elnökválasztáson.

Muszavi az ország legfőbb politikai és vallási vezetőjéhez, Ali Hameneihez és annak belső tanácsadói köréhez fordulhat panaszaival, s ha ő kezdi el nyíltan bírálni a papi rendszert, az igen kellemetlen lehet a legfelsőbb vezetőknek. Persze nem tudható, hogy megfordult-e ilyesmi Muszavi fejében, sőt voltaképpen nem is valószínű, hiszen az ő politikai karrierje is az iszlám forradalom terméke. Tény viszont, hogy messzebb ment el most az utcai tiltakozások bátorításával, mint bárki gondolta volna.

Forradalmi változásra nem lehet számítani.
© AP
Mindazonáltal tévedés lenne arra következtetni az utóbbi napok teheráni fejleményeiből, hogy Irán forradalmi változások küszöbén áll. Sok iráni rokonszenvez az iszlám forradalommal és az általa teremtett rendszerrel, sőt Ahmadinezsád is széles körű támogatottságnak örvend, főként a lakosság szegény és mélyen vallásos rétegeinek körében. Ugyanezek a rétegek nagy tisztelettel tekintenek az ország legfőbb politikai és vallási vezetőjére, Ali Hamenei ajatolláhra is. Annyi azonban mégiscsak elmondható, hogy felsejlettek bizonyos, eddig elképzelhetetlennek tartott változások kontúrjai.

Az utóbbi napok eseményei ugyanakkor olyan kísértésbe vihetnek egyes szomszédos országokat és más hatalmakat, hogy befolyásolni próbálják a maguk javára az ottani fejleményeket, de feltétlenül ellen kell állni ennek a kísértésnek - vélekedett a The Independent hírmagyarázója. A baloldali liberális brit újság kommentátora szerint "ez a legalkalmatlanabb pillanat arra, hogy bárki is befolyásolni akarja kívülről Iránt". Szerinte Barack Obama amerikai elnök kormánya ésszerűen viselkedett, amikor egyfelől kifejezte aggodalmát az állítólagos elnökválasztási csalások és a teheráni tüntetőkkel szemben alkalmazott erőszak miatt, de nem támogatta a tüntetőket.

Hasonló véleményt fogalmazott meg a Le Figaro elemzője is. Irán jövője Teheránban dől el, a nyugati demokráciák csupán aggodalmuknak adhatnak hangot, óva inthetnek az erőszak alkalmazásától, és követelhetik a közép-keleti ország hatóságaitól, hogy folytassanak le hiteles vizsgálatot az elnökválasztás hevesen vitatott eredményével kapcsolatban, ám Irán jövője nem Washingtonban vagy Párizsban dől el, hanem Teheránban. A konzervatív párizsi lap újságírója is helyesli Barack Obama amerikai elnök és az európai uniós államok reagálását az iráni eseményekre.

Az Őrök Tanácsa kedden kizárta a vitatott elnökválasztás eredményének érvénytelenítését, de késznek mutatkozott újraszámolni a vitatott szavazókörökben leadott voksokat, miután a választás az 1979-es iszlám forradalom óta nem látott mértékű utcai megmozdulásokat váltott ki. A választást a hivatalos eredmény szerint Mahmúd Ahmadinezsád hivatalban lévő elnök nyerte meg a leadott voksok 62,6 százalékával, míg fő riválisa, Muszavi mindössze 33,75 százalékot kapott. A hivatalos végeredmény szombati közzététele után - szemtanúk szerint az 1979-es iszlám forradalmat idéző - ellenzéki tiltakozó megmozdulások kezdődtek Teheránban. A belügyminisztérium hétfőn betiltott minden Muszavit támogató gyűlést vagy felvonulást, aznap mégis több százezren vonultak föl az iráni fővárosban a választási csalások ellen tiltakozva. A rendfenntartó erők hétfő este összecsaptak a tüntetőkkel, az állami rádió szerint hét tiltakozó életét vesztette és sokan megsebesültek.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Mindenhol rendben megkezdődött a szavazás

Mindenhol rendben megkezdődött a szavazás

Gyurcsány: nem érdemes a részvételi adatból jósolni

Gyurcsány: nem érdemes a részvételi adatból jósolni

Eliud Kipchoge olyat tett, amire ember még nem volt képes

Eliud Kipchoge olyat tett, amire ember még nem volt képes

Így fest a levegőből a Borkai-birtok – videó

Így fest a levegőből a Borkai-birtok – videó

Továbbra is óriási a választókedv – 2,1 millióan szavaztak 13 óráig

Továbbra is óriási a választókedv – 2,1 millióan szavaztak 13 óráig

Mégsem a 8 éve keresett családgyilkost kapták el Skóciában

Mégsem a 8 éve keresett családgyilkost kapták el Skóciában