Muszavi, aki a június 12-i iráni elnökválasztás után szinte egyik napról a másikra egy bontakozó ellenzéki mozgalom vezetőjévé vált, nagy elszántságról és határozottságról tett bizonyságot, amikor kormányfőként megszervezte az ország háborús gazdaságát az iraki-iráni háború (1980-88) alatt. Ali Hamenei akkori elnökkel is szembeszegült,  védelmezve az általa végrehajtott államosításokat és a kormány által bevezetett szigorú árellenőrzéseket.

A hivatalos eredmények szerint Muszavi alulmaradt az ultrakonzervatív Mahmúd Ahmadinezsád jelenlegi államfővel szemben a  június 12-i elnökválasztáson. A 67 éves Muszavi vitatja az elnökválasztás hivatalosan közzétett végeredményét, és a hatósági tilalom ellenére tüntetésekre szólította fel híveit, követelve a választás érvénytelenítését és egy új választás megszervezését.

Mir Hoszein Muszavi © AP

A kampányban az iszlám forradalom elveihez ragaszkodó reformerként állította be magát. Programjában nincs semmi radikális, forradalmi, csupán annyit ígért, hogy stabilizálja az ország gazdaságát, amelyet megrendített  Ahmadinezsád kormányának költekezése és inflációs politikája. Külpolitikai téren változtatni akar azon a képen, amely Ahmadinezsád Izraelt és a Nyugatot provokáló kijelentései nyomán alakult ki a világ közvéleményében, és amely szerint Irán szélsőséges magatartást tanúsít a nemzetközi politikában. Hű akar viszont maradni az iszlám köztársaság irányvonalához az iráni nukleáris programot illetően, és kizárja az eddig elért eredmények részleges vagy teljes feladását. Úgy véli azonban, hogy garanciákat kell adni iráni részről a nemzetközi közösségnek, hogy az ország nukleáris programja békés természetű.

Muszavi 1941. szeptember 29-én született. Egyike volt a sahhal szemben Ruhollah Khomeini ajatolláhot támogató Iszlám Párt alapítóinak. 1981-ben nevezték ki miniszterelnökké, egy évvel az iraki-iráni háború kitörése után. Ruhollah Khomeininek, az iszlám köztársaság alapítójának halála után, 1989 júniusában Hamenei lett az iszlám köztársaság legfelsőbb politikai és vallási vezetője. Még abban az évben megszüntették a miniszterelnöki tisztséget, s ennek nyomán Muszavi mintegy két évtizedre kikerült az állami és politikai vezetés élvonalából. Noha posztjának megszűnése után tanácsadóként szolgált két államfő, Ali Akbar Hasemi Rafszandzsani és Mohammad Hatami mellett, a feledés homálya borult személyére.

Idén áprilisban tűnt fel ismét a nagy nyilvánosság előtt, amikor bejelentette, hogy indulni szándékozik az elnöki posztért. Az elnökjelöltek televíziós vitájában azzal indokolta visszatérését, hogy veszélyt jelentene Iránra, ha Ahmadinezsád maradna az államfő. A reformpártinak tartott Mohammad Hatami exállamfő hivatalosan is támogatásáról biztosította Muszavit, és arra kérte híveit, hogy rá szavazzanak az elnökválasztáson. Az irániak többsége azonban - legalábbis a hivatalosan közzétett eredmény szerint - a hivatalban lévő elnököt, Ahmadinezsádot választotta.